A szilva igazi vitaminbomba: természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma. Tápláló gyümölcs, amely hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is.
Vitamin- és antioxidáns-tartalma nemcsak a daganatos betegségek prevenciója szempontjából fontos, hanem például hatékony segítség lehet a ráncokkal szemben is. A szilvát a karcsúság természetes titkának is nevezik, mert nemcsak a fogyásban segít hatékonyan, hanem klorogénsav-tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás is.
Tápláló gyümölcs, amely hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is. A 85%-os víztartalma miatt a szilva nagyon jó szomjoltó, valamint rost és szorbittartalmának köszönhetően pedig közismert hashajtó. Napi egy-két marék friss vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket és elősegíti a salakanyagok kiürülését.
Ha nyersen fogyasztjuk, válasszuk az érettebb, édesebb darabokat. Lekvárnak, szilvapálinkához a puha és túlérett, magasabb cukortartalmú gyümölcsöket használjuk. Savanyúságnak, húsok mellé jobb az kevésbé érett szilva. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható gyümölcs.
Bár az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi időjárás néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás, pedig a monília fertőzés elleni védekezést nehezítette, így az idén közepesnél gyengébb termés várható. A gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonna közötti mennyiséget takaríthatnak be ebben az évben.
Hazánk éghajlata szinte mindenhol megfelelő adottságokat teremt a szilva termesztésére. Fénykedvelő növény, jól tűri a hideget. Késő tavasszal virágzik, így a korai fagyok viszonylag ritkán ártanak neki. Ugyanakkor mivel sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiány megviseli. Szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termeszteni.
A Nemzeti Fajtajegyzékben 22 szilva fajta, 3 japán szilva fajta és 13 tájfajta szerepel.
A fajták eltérnek méretben, színben (piros, lila, sárgás, zöldes, sötétkék), formában (kerek, tojásdad, gömbölyű, hosszúkás), magvaválóságban, lédússágban, aromában és az érési időben is. Alapvetően négy kategóriát különböztetünk meg. A házi szilva hosszúkás formájú, sötétkék színű, a gyümölcshús sárga, éretten a hús elválik a magtól. A ringlónak – amelyet I. Ferenc francia király feleségéről neveztek el – zöldessárga héja és zöldes, fehéres, édes gyümölcshúsa van. A kökényszilva termésén varrat található, színe kék vagy lilás, de előfordul piros és sárga változatban is. A mirabella kicsi, gömbalakú, sárga termés, édes gyümölcshús jellemzi.
A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a szilva ipari feldolgozása is. A hazánkban termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, a lekvár és a felezett befőtt mellett a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcs.
Az egyik legnépszerűbb fajta, a Stanley augusztus közepén kezd érni. Friss fogyasztásra az egyik legjobb ízű, édes szilvafajta a Toptaste, míg lekvárnak kiváló a Haroma és a Presenta is, melyekből befőtt és ecetes szilva is készíthető. Süteményekbe a Topfive fajta jó választás lehet, amely nemcsak magas cukortartalommal, de megfelelő savtartalommal is rendelkezik.
