A pajzsmirigy-alulműködés kezelésében a hormonpótlás a leggyakoribb megoldás, de az étrend, a mozgás, a stresszkezelés és a pihentető alvás legalább ennyire fontos szerepet játszik. A komplex terápia része lehet az izotópos vagy műtéti beavatkozás is – a cél minden esetben az életminőség javítása.
A pajzsmirigy feladata, diszfunkciói
A pajzsmirigy egy pillangó alakú, belső elválasztású mirigy a nyak elülső részén, ami két fő hormont termel: a T3 néven ismert trijódtironint és a T4 hormont, azaz a tiroxint, melyek meghatározzák, befolyásolják a tápanyagok energiává történő átalakításának sebességét, segítenek fenntartani az állandó testhőmérsékletet, befolyásolják a szívritmust. Magzati, és gyermekkorban mindezen felül az agyi, és a testi fejlődésben is szerepet játszanak. Termelésüket az agyalapi mirigy irányítja a TSH, azaz thiroidea stimuláló hormon segítségével. (1)
A pajzsmirigy betegségeinek előfordulása Magyarországon igen gyakori, a lakosság 10-15%-a érintett. (2)
– Hipotireózisról, vagy alulműködésről beszélünk, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű hormont, leggyakoribb tünetként jelentkezhet fáradtság, súlygyarapodás, depresszió, száraz bőr, töredező körmök, hajhullás, székrekedés.
– Hipertireózis, vagy pajzsmirigy túlműködés során a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az anyagcsere gyorsulhat. Ebben az esetben a következő tünetek jelenhetnek meg: idegesség, fogyás, szapora szívverés, izzadás, remegés, hasmenés, vagy akár alvászavar. (1)
A tünetek azonban nem mindig jelzik egyértelműen az alul/túlműködés jelenlétét, fontos, hogy a diagnózist endokrinológus szakember állítsa fel, alapos kivizsgálást követően.
– A pajzsmirigyben előfordulhatnak göbök, ciszták és egyes esetekben daganatos elváltozások is. A pajzsmirigy kóros megnagyobbodását golyvának vagy strúmának is hívják.
– Pajzsmirigygyulladásból több típus különböztethető meg, legismertebb fajtája a Hashimoto betegség, amely a pajzsmirigy krónikus, autoimmun eredetű gyulladása. A pajzsmirigy szerkezetének vizsgálatakor, pl. ultrahang vizsgálat során, a pajzsmirigy inhomogén szerkezete figyelhető meg. (3)
Pajzsmirigybetegségek diagnosztikája, ismert társbetegségek
A pajzsmirigy rendellenességeinek diagnosztizálása klinikai tünetek, laborvizsgálatok (TSH, T3, T4, aTPO, anti-TG, TRAK), képalkotó eljárások – ultrahang, kontrasztanyagos vizsgálatok – és szükség esetén citológiai mintavétel, azaz biopszia segítségével történik.
– A pajzsmirigy-alulműködés nem ritkán más betegségekkel együtt fordulhat elő. Jelen lehetnek szív-érrendszeri betegségek, gyakran figyelhetők meg emelkedett vérzsírértékek a laborparaméterekben, ennek következtében érelmeszesedés is jelentkezhet. A pajzsmirigy-alulműködés elősegítheti az inzulinrezisztencia, az elhízás kialakulását is, amelyek növelhetik a 2-es típusú diabétesz előfordulási esélyét is. Depresszióval, mint társbetegséggel szintén számolni lehet. A nőgyógyászati betegségek, mint PCOS (policisztás ovárium szindróma), cikluszavarok, vagy akár infertilitás, azaz meddőség is jelentkezhetnek. Hosszú ideig kezeletlen alulműködés esetén pedig fontos kiemelni a csontritkulás kialakulási esélyének növekedését is. (4)
ü A hipotireózis gyakori oka a Hashimoto thireoiditis, míg a hipertireózis esetében a Basedow-Graves kór áll legtöbbször a háttérben, mindkettő autoimmun betegség. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek gyakran fordulnak elő együtt más autoimmun kórképekkel: többek közt 1-es típusú diabétesszel, gluténérzékenységgel, reumatoid artritisszel. (5)
Melyek az étrendi és egyéb terápiás kezelési lehetőségek?
Kezelési lehetőségek közül a leggyakoribb pajzsmirigy alulműködésben szükséges gyógyszeres terápia a hormonpótlás. A gyógyszerek mellett azonban étrendi, és életmódbeli tényezők – rendszeres mozgás, stresszmenedzselés, jó minőségű alvás biztosítása – is fontos szerepet kapnak a betegség kezelésében. Ezen kívül a pajzsmirigy betegségekben egyéb gyógyszeres, izotópos kezelés és műtéti megoldások is szerepelhetnek a terápiás lehetőségek között.
A pajzsmirigydiéta legfontosabb étrendi javaslatai, fontos mikro- és makrotápanyagok
A pajzsmirigy hormontermelését több létfontosságú mikrotápanyag segíti.
– A jód kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen kapcsolódik a tirozinmolekulához, így alkotva meg a pajzsmirigyhormonokat. A trijód-tironin három, míg a tirozin négy jódmolekulát tartalmaz, innen a nevük: T3 és T4 hormon. Az emberi szervezet nem képes jódot szintetizálni, az étkezéssel kell azt bevinni. Legfontosabb jódforrásaink a tengeri halak, algák, tej, tejtermékek, tojás, valamint a gabonafélék, és a jódozott só, de fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerek jódtartalmát a talajviszonyok is meghatározzák. Magyarország jódszegény területnek tekinthető, ezért kiemelten fontos a jódozott só, és további dúsított termékek fogyasztása a pajzsmirigy egészségének fenntartásához. A felnőttek számára javasolt jódbevitel 150 mikrogramm/nap. (6)
– A szelén részt vesz a pajzsmirigyhormonok aktiválásáért és lebontásáért felelős enzimek működésében. A szervezetben a pajzsmirigy főként T4 (tiroxin) hormont termel, a T4-ből a T3 (trijódtironin) nevű aktív hormon, az ún. dejodináz enzimek segítségével alakul ki, ezek az enzimek pedig szelént tartalmaznak. (7) A szelén legkönnyebben a paradió (brazil dió) fogyasztásával juttatható be szervezetünkbe, szeléntartalma kiemelkedő (1900-3000 mikrogramm található 100 grammban). Akárcsak a jód esetében, az élelmiszerek szeléntartalmát is a talajviszonyok befolyásolják. A WHO, az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és a Nemzetközi Endokrin Társaság naponta 55-70 mikrogramm szelén bevitelét javasolja, de fontos, hogy a napi 3-400 mikrogrammos mennyiséget semmiképp se lépjük túl, mert a túl magas szelénbevitel is negatív következményekkel járhat, mint hajhullás, körömtöredezés, illetve idegrendszeri tünetek. (8)
– A cink is szerepet játszik a T4-T3 hormon átalakulásban, de támogatja az agyalapi mirigyben a TSH hormon termelését is, sőt, feladata van az antioxidáns védelemben, hozzájárul a szabadgyökök semlegesítéséhez. (9)
– Az autoimmun pajzsmirigybetegségekben gyakran alacsony D-vitamin-szint figyelhető meg, a D-vitamin pótlása csökkentheti az autoantitestek (pl. anti-TPO) szintjét. (10) A pajzsmirigysejteken (tirocitákon) D-vitamin receptorok is találhatók.
Felhasznált irodalom
1. Assi, Hussein M. Thyroid Gland Basics: A Comprehensive Review, Mustansiriya Medical Journal. 2023;22:172-181. DOI:10.4103/mj.mj_43_23
2. Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügy helyzetkép, 2019. [Internet]. 2019. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf
3. Ross D S, Burch H B, Cooper D S, Greenlee M C, Laurberg P, Maia A L, Rivkees S A, Samuels M, Sosa J A, Stan M N, Walter M A. 2016 American Thyroid Association Guidelines for Diagnosis and Management of Hyperthyroidism and Other Causes of Thyrotoxicosis. Thiroid. 2016;10:1343-1421. doi: 10.1089/thy.2016.0229.
4. TaylorP N, Albrecht D, Scholz A, Gutierrez-Buey G, Lazarus J H, Dayan C N, Okosieme O E. Global epidemiology of hyperthyroidism and hypothyroidism. Nature Reviews Endocrinology. 2018;14:301–316. doi: 10.1038/nrendo.2018.18
5. Antonelli A, Ferrari S M, Corrado A, Di Domenicantonio A, Fallahi P. Autoimmune thyroid disorders. Autoimmunity Reviews.2015;2:174-180, doi: 10.1016/j.autrev.2014.10.016
6. Leung A, Pearce E N, Braverman L E. Role of iodine in thyroid physiology. Expert Rev Endocrinol Metab. 2010;4:593-602. doi: 10.1586/eem.10.40.
7. Prof Rayman M P, Phil D. Selenium and human health. 2012; 379:1256-1268. doi: 10.1016/S0140-6736(11)61452-9
8. Agostoni C, Canani R B, Fairweather-Tait S, Heinonen M, Korhonen H, La Vieille S, Marchelli R, Martin A, Naska A, Neuhäuser-Berthold M, Nowicka G, Sanz Y, Siani A, Sjödin A, Stern M, Strain S J J, Tetens I, Tomé D, Turck D, Verhagen H. Scientific Opinion on Dietary Reference Values for selenium. EFSA Journal. 2014. doi: 10.2903/j.efsa.2014.3846
9. Soares Severo J, Silva Morais J B, Coelho de Freitas T E, Pereira Andrade A L, Monte Feitosa M, Fontenelle L C, Soares de Oliveira A R,Clímaco Cruz K J, do Nascimento Marreiro D. The Role of Zinc in Thyroid Hormones Metabolism. Int J Vitam Nutr Res. 2019;89:80-88, doi: 10.1024/0300-9831/a000262
