A pünkösd keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A pünkösd a tavasz megünneplése, elővarázsolása is. Ezen a napon sok házias finomság kerül az asztalokra.
Szabad-e pünkösdözni?
Elhozta az isten piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk királykisasszonykát.
Jácintus, jácintus tarka tulipánus
Nem anyától lettem
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Jácintus, jácintus, tarka tulipánus.
Hintsetek virágot az isten fiának,
Éljen a királykisasszony!
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás stb.
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás, ami az egyik leglátványosabb ünnepi esemény volt. Pünkösd vasárnapján a község határának egyik tisztásán gyűlt össze falu népe. A gyolcsingbe és gatyába öltözött legények e napon döntöttek arról, hogy ki lesz a vezetőjük, akinek a lova a leggyorsabban futott, az lett a pünkösdi király. A bokrétával díszítette pörge kalapos lovasok a kisbíró intésére indultak meg a versenyen. Miután háromszor futottak, a bajnok fejére a verseny bírája virágkoszorút tett, majd megkezdődött az ünneplés, amelynek a fénypontja az ökörsütés volt.
A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, s viselhette a pünkösdi koronát, uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.
Pünkösdkor már itt az igazi tavasz, koranyár, és a téli egyhangú étrendet változatossá tehetjük különböző zöldség- és főzelékfélékkel. A pünkösd hagyományos étele a pandúrleves, a rántott csirke, az idei liba uborkasalátával és a cseresnyés pite.
KÚNSÁGI PANDÚRLEVES – RECEPT
Hozzávalók (6 személyre): 3 fiatal csirke, sárgarépa, zeller, fehérrépa, petrezselyem, 1 db vöröshagyma, karalábé, feketebors, só, pirospaprika, szerecsendió, kis gyömbér, 1 gerezd fokhagyma, paradicsompüré, olaj, 2 dl tejföl
A megtisztított csirkéket negyedekre daraboljuk és hideg vízben feltesszük főzni. Ha forrásnak indult, lehabozzuk, bezöldségeljük és fűszerezzük. A puhára főtt húst kiszedjük a levesből, a leszűrt levet pedig barnára pirított rántással és egy héjastól feldarabolt fél citrommal felfőzzük. Hozzátesszük a húst, a karikára vágott zöldséget és a tejfölt. Utánaízesítjük, még néhány percig forraljuk, majd forrón tálaljuk. Tálaláskor sós vízben kifőtt lúdgégetésztát teszünk hozzá.
CSERESNYÉS PITE – RECEPT
Hozzávalók: 0,5 kg liszt; 30 dkg cseresznye; 3 db tojás; 10-15 dkg cukor; 1 cs vaníliás cukor; 1 cs sütőpor; 20 dkg margarin; fahéj, darált dió
Omlós tésztát készítünk, majd hideg helyen pihentetjük. A tésztát két egyenlő részre osztjuk. Egyik felét kinyújtjuk, sütőpapírral kibélelt tepsibe rakjuk. Rászórjuk a darált diót.
Közben elkészítjük a cseresznyés tölteléket. A magozott cseresznyét kis cukorral és citromlével összekeverjük, majd a darált diót a morzsával és a megmaradt cukorral összevegyítjük. A tepsibe tett tésztán egyenletesen elosztjuk a keverék felét, a cseresznyét ráterítjük, majd a morzsás keverék maradékát is rátesszük. Tojással megkenjük, egy villával megszurkáljuk és egy előmelegített sütőben addig sütjük, míg aranybarna nem lesz a teteje.
Ízlés szerint fahéjjal, majd cukorral meghintjük.
