Itt randevúzott a város színe-java. 120 éve, 1901. szeptember 7-én vették birtokukba a Kertész utcában megnyílt „örökös” székhelyüket, a FÉSZEK Művészklubot, a festők, építészek, szobrászok, zenészek, énekesek és komédiások.
Tudtad hogy a hangulatos és barátságos FÉSZEK név egy mozaikszó? A Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja elnevezés Zilahy Gyula színésztől származik. Az első alapszabály szerinti célja
„a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.”
A Fészek Művészklub étterme, Budapest, 1921 (Fotó: MKVM/europeana.eu)
A FÉSZEK Művészklub 1901. szeptember 7-én nyílt meg a budapesti Kertész és Dob utca sarkán álló épületben.
A különböző kávéházakban szétszóródott művészcsoportok összefogásának szándékával olyan nagy nevek hozták létre a klubot, mint Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor író, Csortos Gyula színész, Fadrusz János szobrász, Fényes Adolf festő, Góth Sándor színész, Hegedűs Gyula színész, Heltai Jenő író, Hubay Jenő zeneszerző, Kacsóh Pongrác zeneszerző, Kernstok Károly festő, Lechner Ödön építész, Molnár Ferenc író, Nagy Endre író, a magyar kabaré atyja, Ódry Árpád színész, Pethes Imre színész, Rippl-Rónai József festő, Rózsahegyi Kálmán színész, Stróbl Alajos szobrász, Szinyei Merse Pál festő, Újházi Ede színész, Vaszary János festő, Zala György szobrász.
Fészek Klub, az 1939. február 18-án tartandó Művészek rongyos báljának házi főpróbáján részt vett Bajor Gizi színművésznő, a bál főszervezője. Mellette ül Korcsmáros Nándor, író, újságíró, dramaturg, színigazgató, lapszerkesztő, rendező és Kövér Gyula festőművész. Mögöttük áll Scheiber Hugó festőművész. Jobbra a hintalovon Lugosy Bálint építészmérnök, aki mögött az ajtóban Hajtun József újságíró, sakkmester, szakíró áll. (Fotó: Fortepan/Lugosi Szilvia)
A Fészek a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye lett. Külön törzsasztaluk volt a képzőművészeknek. A korszak legkiválóbb írói Molnár Ferenc törzsasztalánál gyűltek össze, előadás után itt lazítottak a pesti színházak legnépszerűbb művészei, színészei. A XX. század magyar művészetét meghatározó egyéniségek találtak otthonra a klub falai között.
A budapesti művészvilág színe-java tartozott a Fészekhez, az irodalmárok közül Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Bródy Sándor is. Olyan neves külföldi művészek látogattak falai közé, mint Pablo Casals, John Galsworthy, Pietro Mascagni, Yehudi Menuhin vagy Max Reinhardt.
Schöpflin Aladár 75. születésnapi vacsorája a Fészek Klubban. Az asztal körül többek között Juhász Géza, Szabó Lőrinc, Major Tamás, Pátzay Pál, Sík Sándor, Gergely Sándor, 1947 (Fotó: Déri Múzeum/europeana.eu)
Heltai Jenő így ír: „Mi énekesek, festők, szobrászok, színészek, építészek, muzsikusok, írók, egy fészek százféle lakói százféle módon, de ugyanazzal a hittel és alázatossággal szolgáljuk az urat, kinek neve Szépség.”
A művészek közadakozásából létrejött klubépületet a háború utolsó évében bombatalálatok érték és tették használhatatlanná. A felújítás a tagok saját pénzén történt, 1946-ban már működött és virágozni kezdett a klubélet.
Az államosított klub később is a pezsgő kulturális élet helyszíne volt, ahol a művészek szórakozhattak, baráti országok művészeivel is ismerkedhettek. Az ötvenes évek végén a klub bárjában esténként gyakran a Nánási-Karda duó zenélt.
Valódi befogadó intézményként a klub olyan rendezvényeknek is otthont adott, mint az Iparművészeti Vállalat Ruhatervező Stúdiójának divatbemutatója.
A klubban a termeken, báron, eszpresszón kívül művészeti szakkönyvtár is működött.
Ezekben az évtizedekben a Fészek képzőművészeti társaságok és olyan művészeti egyletek székhelyévé is vált, mint a poétákat, esszéistákat és novellistákat egyesítő Pen Club hazai szervezete. Helyet adott az Irodalomkritikusok Nemzetközi Szövetsége kongresszusának, és játékfilmszemlék, állami díjátadók helyszíne is volt.
A Fészek Klubban a Budapest Sportegyesület bálja. Jobb szélen ül Szakasits Árpád, a bál egyik fővédnöke, 1948 (Fotó: Fortepan/Hámori Gyula)
A Fészek 1965 óta külön galériát hozott létre kortárs képzőművészek kiállításaira, és számos zenei és táncrendezvénynek adott helyt.
Az emeletes, több mint háromezer négyzetméteres Kertész utcai műemléképület (mely korábban a Pesti Nőegylet leányárvaházaként működött) az 1920-as években bővült, szép kerthelyiségének, a „toszkán kerengőnek” az egykori budai gázlámpákkal bevilágított árkádjait művészeket megörökítő színes, kör alakú majolika domborművek díszítik. A Klub, összművészeti célkitűzését megtartva, ma is működik.
A klubélet nemcsak a szórakozásra korlátozódik: előadások, vitaestek, hangversenyek, filmvetítések szerepelnek a műsoron, jubileumi ünnepségeket, művésztalálkozókat szerveznek. Itt tartják a Magyar Színházművészeti Szövetség közgyűléseit, premier-banketteket is. Itt üléseznek az érdekvédelmi szervezetek, sajtótájékoztatókat, bálokat is rendeznek.
Irodalom:
Balassa Imre – Bálint Lajos: A Fészek. Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Gondolat Könyvkiadó;
Kalmár Tibor: A humor háza. Kossuth Kiadó
Rózsahegyi Kálmán színművész, író 85. születésnapja a Fészek Klubban, a Fehér Hollók Baráti Társaság ünnepi összejövetelén, 1958 (Fotó: Urai Dezső/Fortepan/Németh Tamás)
