„Belépés csakis szmokingban!” 115 éve, 1901. szeptember 7-én vehették birtokukba „örökös” székhelyüket, a Fészek Művészklubot a festők, építészek, szobrászok, zenészek, énekesek és komédiások.
A klub létrehozásának gondolata Tolnay Ákos „Royalisták” nevű asztaltársaságában vetődött fel. Ők a Royal szálló kávéházában tanyáztak, de a többi művésznek is volt asztaltársasága a Nikoletti kávéházban, az Abbáziában, a Japánban, a Baross kávéházban, és egyéb helyeken.
Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások
A művészklub megalakítási szándékát 1901. február 28-án a Drexler Kávéházban ismertették a kiszemelt művészekkel, s április 6-án ugyanott tartották az első rendkívüli közgyűlésüket, amelyen megalakították a klubot. A közgyűlésen jelenlévők befizették az éves tagdíjat, így a befolyt 2460 koronából elkezdhették a Kertész utca és a Dob utca sarkán lévő volt leányárvaház épületének felújítását, majdani klubjuk székhelyének kialakítását.
„A bejáratnál a porta, mely mögött egykor Elemér úr ült, aki elbeszélésem idején a kapu őrzője volt. Jobbra nyílik az étterem, mely helyiség lesz egyik színtere elbeszélésemnek. Ha néhány lépcsőt felsétálunk, a kertvendéglőbe jutunk, amit félköríves kolostorkerengők mintájára épült, kettős oszlopokra támaszkodó árkádsor keretez. A teraszra felvezető lépcső mellé kút került, Zsolnay kerámia burkolattal. A kert középen megannyi árnyat adó fa, amely valóságos oázis érzetét kelti a kerület betonrengetegében.” (Balassa Imre – Bálint Lajos: A Fészek)
A névadás Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal színészének érdeme. Indítványában a művészeti ágak kezdőbetűiből; Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások, létrehozta a FÉSZEK gyűjtőfogalma, amit a jelenlévők nagy tetszésnyilvánításával a klub neveként fogadtak el.
„Nos, igen!… Sok, nagyon is emlékezetes órám kötődik a Fészek Klubhoz. Mégpedig majdnem kivétel nélkül szerencsét hozó, kedves, derűs óra… A Fészekben, mégpedig annak kerthelyiségében, 1910 májusában ültem legelőször. Azaz, így raktároztam el emlékezetemben.” (Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan)
Az első alapszabály szerinti célja „a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.”
A Fészek alapítói prominens művészek voltak, közöttük volt: Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor író, Csortos Gyula színész, Fadrusz János szobrász, Fényes Adolf festő, Góth Sándor színész, Hegedűs Gyula színész, Heltai Jenő író, Hubay Jenő zeneszerző, Kacsóh Pongrác zeneszerző, Kernstok Károly festő, Lechner Ödön építész, Molnár Ferenc író, Ódry Árpád színész, Pethes Imre színész, Rippl-Rónai József festő, Rózsahegyi Kálmán színész, Stróbl Alajos szobrász, Szinyei Merse Pál festő, Újházi Ede színész, Vaszary János festő.
„A Nyolcakról pedig én írtam az első kritikát a Nyugatba. És a tagok: Kernstok Károly, Pór Bertalan, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Orbán Dezső, mind csupa jó barát, a Palermo kávéházba meg a Fészekbe jártak.” (Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan)
A Fészek a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye lett. Külön törzsasztaluk volt a képzőművészeknek. A korszak legkiválóbb írói Molnár Ferenc törzsasztalánál gyűltek össze, előadás után itt lazítottak a pesti színházak legnépszerűbb művészei, színészei. A 20. század magyar művészetét meghatározó egyéniségek találtak otthonra a klub falai között. De a Fészeknek gyakran voltak világhírű vendégei is: itt tapsoltak többek között Puccininak, Saljapinnak és Carusónak.
„Színésznő, piktornő, akármilyen tehetséges, nem lehetett a klub tagja”
– olvasható az Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára című 1962-ben megjelent könyvben. Idővel annyi engedményt tettek, hogy nő kétféle minőségben léphette át a szigorúan őrzött küszöböt: mint a tag felesége, vagy mint vendég bejöhetett a klubba.
1981 június 23-án a Fészek 80 éves születésnapja alkalmából nyílt meg a klub kiállítóterme, a Fészek Galéria és a felújított kerthelyiséget is ezen a napon adták át.
A klubélet nemcsak a szórakozásra korlátozódik: előadások, vitaestek, hangversenyek, filmvetítések szerepelnek a műsoron, jubileumi ünnepségeket, művésztalálkozókat szerveznek. Itt tartják a Magyar Színházművészeti Szövetség közgyűléseit, premier-banketteket is. Itt üléseznek az érdekvédelmi szervezetek, sajtótájékoztatókat, bálokat is rendeznek.
2001-ben a 100 éves Fészek Művészklub dombormű portrék felavatásával hat nagy művésznek állított emléket. Gulyás Gyula Korda Sándorról, Kőrössényi Tamás Nádasdi Kálmánról készített dombormű portrét. Ady Endrének Melocco Miklós készítette el a portréját. Közös domborművön ábrázolta Varga Imre Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, Csontváry Kosztka Tivadart Vigh Tamás mintázta meg.
Irodalom:
Balassa Imre – Bálint Lajos: A Fészek. Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1962
Kalmár Tibor: A humor háza. Kossuth Kiadó
