1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart, amely ma is szilárdan áll a cédrusfa cölöpökön. Tervezője, Rochlitz Gyula főmérnök lett, akinek tervei alapján elkészült eklektikus épület a maga idejében Közép-Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt.
Rochlitz Gyula (1825–1886) építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.
A 19. században a vasút vált az emberi haladás jelképévé. A tehetséges fiatalemberek itt keresték boldogulásukat. A Magyar Királyság vasúti építkezései is vonzották az elhivatott szakembereket. A Felvidékről érkező Rochlitz Gyula pályája jól példázza, hogy az 1867. évi kiegyezést követően rohamos fejlődésnek indult az ország.
Építész pályafutását a bécsi műszaki egyetemen alapozta meg, majd Pesten vállalt megbízásokat. Műszaki tisztként az utászoknál teljesített szolgálatot az 1848–49. évi szabadságharc honvédseregében. A fegyverletételt követően századosi rangja miatt emigráció várt rá. Hazatérte után Pesten a Magyar Királyi Államvasutak magasépítési osztályának vezetője, főfelügyelője lett. Nevéhez fűződik a Déli összekötő vasúti híd, illetve a MÁV Andrássy úti igazgatósági épületének tervezése és megvalósítása.
Pályájának csúcsa az 1884-ben átadott Központi indóház, mai nevén a Keleti pályaudvar tervezése és építése volt. A 44 méter széles, 188 méter hosszú, 32 méter magas vágánycsarnok acél tetőszerkezetét tehetséges munkatársa, Feketeházy János tervezte. Az eklektikus, historizáló stílusú épület Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt. Az akkoriban még újdonságnak számító villanyvilágítás, a Ganz gyár 70 ívlámpája elbűvölte a látogatókat.
1881-ben a semmi szélén kezdődött meg az építkezés. A korabeli sajtóban olvashatjuk:
„Az új indóház számára a Kerepesi út végét szemelték ki. Egészen közel esik a városhoz. Túl rajta még van egy kis telep is, a száz-ház. Poros vidék volt, mély és egyenetlen talajjal. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy e hely nagyon vizenyős. Cölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, ahol az indóház áll.”
Rochlitz Gyula megkapta a Ferenc József-rend lovagi címét, de nem sokkal élte túl a pályaudvar megnyitását. Csupán egy szerény tábla idézi emlékét a Keleti pályaudvar oldalán. A legenda szerint a resti tulajdonosa elkészíttette mellszobrát, amely később átkerült az indulási csarnokba, ahonnan eltűnt. Az eperjesi (ma: Prešov, Szlovákia) evangélikus kollégiumban van egy bronz mellszobra. Itt volt diák, és végrendeletében 30 ezer forintos alapítványt tett az iskola javára.
A pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte. Az ötrészes, monumentális, reneszánsz mintázatú kapuzat és az épület valamennyi kovácsoltvas díszítése Jungfer Gyula európai hírű műlakatos keze munkája. A Keleti pályaudvar homlokzati diadalívével, a gőzgép és a gőzmozdony feltalálójának, James Wattnak és George Stephensonnak a szobrával, Lotz Károly és Than Mór pompás freskóival meghatározó épülete a fővárosnak.
Az elmúlt több mint 135 esztendő alatt a Keleti „arculata” többször is átalakult. A II. világháborús pusztításokat 1948-ra tüntették el. A metróépítéssel egyidejűleg megváltozott a pályaudvar homlokzati része. Az 1960-as évek végén az állomás előtt aluljárórendszert hoztak létre. Parkolója sokáig a KGST-piacnak adott otthont, ami jócskán levont az épület és a környék esztétikai értékéből. Az 1980-as évek második felében újabb nagyszabású felújítás történt. Ekkor állt üzembe például a teljesen automatizált váltóállító-rendszer.
Napjainkban a Keleti pályaudvar Magyarország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, ahol naponta 410 vonat közlekedik. A 2-es metró mellett a 4-es metró a Keleti kiemelkedő fontosságát csak tovább erősíti.
Innen indultak a frontra a katonák, ide érkeztek a sebesültek. Látott királyokat, diktátorokat, minisztereket. Világhírű vendégeket, sportolókat fogadtak a peronján. Filmek helyszíneként is fel-feltűnt a mozivásznon. A legutóbb itt forgatott hollywoodi szuperprodukció, a Fekete özvegy világpremierjét idén mutatták be a mozik.
