A lenyűgöző küllemű hím seregélyek feltűnő helyeken, változatosan énekelnek. A harciasan védelmező madaraktól csicsergések, füttyök, fuvolázó, csikorgó, gugurlázó, rikoltozó, trillázó hangok keveréke, valamint pergő trillák és sokféle madárhang utánzása hallható.
Kovács Attila fotósnak sikerült követni néhány seregélyt. A Pest megyei Pomáz környékén készült fotók bepillantást engednek a gyakran „leszólt” madarak mindennapjaiba.
Erőszakos természetük és fékezhetetlen étvágyuk miatt a seregélyek nem túl népszerűek a kertekben. Gyakran kilakoltatják a gyengébb madarakat a fészekodúból, és rendkívül zajosak, amikor az eresz alatt fészkelnek, vagy ha csapatostul megszállnak egy-egy gyümölcsfát. Mindennek ellenére az élénken trillázó seregélyek figyelése rendkívül élvezetes.
A gyepen sétáló seregély talán összetéveszthető a fekete rigóval, de közelről látható, hogy fényes, fekete tolla fémes kék, zöld és bíbor fényben játszik.
A hím seregély (Sturnus vulgaris) harciasan védelmezi a fészek környékét a Pest megyei Pomáz környékén 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
A nyári vedlést követően, az új tollak sárgásfehér hegye lekopik és ezáltal újra egyszínűvé válik a tollazatuk. A költési időszakban a hímek csőrének töve kékesszürke, a tojóké rózsaszínes fehér. A tojók pettyesebbek a hímeknél, de kevésbé fényes a tolluk. Az ugrándozó fekete rigóval ellentétben, a seregély lépeget a földön, röptében pedig szárnyai háromszöget formáznak.
A hím seregély harciasan védelmezi a fészek környékét. Ahol állandó madár, a hím télen is fa fészkénél marad, és éjszakázóhelynek használja. Az odúban a száraz fűből, növényei szárakból és levelekből készült fészek építését a hím kezdi el, és a tojó fejezi be. A tojó a fészket finom fűszálakkal, mohával, tollal és más puha anyaggal béleli. A fészket gyakran díszítik rovarűző hatású zöld levelekkel és virágszirmokkal – valószínűleg ezekkel igyekeznek távol tartani az élősködőket.
A hím seregély a fészek közelében feltűnő helyeken énekel, például az ereszcsatorna szélén.
2018-ban mintegy 5,2 millió vonuló madara számláltak meg az Európai Madármegfigyelő Napok résztvevői Európában és Közép-Ázsiában. A leggyakoribb három madárfaj Magyarországon a seregély, az örvös galamb és a nyári lúd volt, míg nemzetközi viszonylatban a csilpcsalpfüzikét, a seregélyt és az apácaludat figyelték meg a legtöbb alkalommal az első három helyen.
A költési időszakon túl a seregélyek minden este nagy csapatokban vonulnak éjszakázóhelyeikre. A csapat összehangoltan köröz a levegőben, minden madár figyeli a közvetlen szomszédját, hogy ne ütközzenek össze.
A seregélyek fészküket gyakran díszítik rovarűző hatású zöld levelekkel és virágszirmokkal, 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
A seregélyek fészküket gyakran díszítik rovarűző hatású zöld levelekkel és virágszirmokkal, 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Fürdőző seregélyek (Sturnus vulgaris) a Pest megyei Pomáz környékén 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Fürdőző seregély (Sturnus vulgaris) a Pest megyei Pomáz környékén 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)




