„Az igazság hív barátja / Pirul, ha mellyeden látja / A becsűlet oly jelét, / Mely a pálcád alatt vérző / Rabszolgád nemesben érző / Szívén lelné jobb helyét,” Ezen a héten a 181 éve meghalt Batsányi János felkavaró költeményét ajánljuk.
Batsányi János a nagy francia forradalom polgári eszméinek híve, az első magyar forradalmi költő, korának egyik legműveltebb, legtájékozottabb polgára volt.
Költészete a nemesi reformtörekvések szellemében bontakozott ki. Akárcsak a Serkentő válasz című versében, a Mi jót tettél a hazának? címűben is a múlt dicsőségét állította szembe a várnai és mohácsi vereségek nemzeti tragédiájával, amely motívum később a magyar politikai lírában, egészen Kölcsey költészetéig tovább élt. A költő hivatását abban látta, hogy a jelen számára megfogalmazza a múlt tanulságait, alkalmi ódáiban pedig mindig egy-egy eszme kiemelésére helyezte a hangsúlyt.
Batsányi János, a magyar felvilágosodás költője 1763. május 9-én Tapolcán született és 1845. május 12-én Linz-eben, Ausztriában halt meg.
BATSÁNYI JÁNOS: MI JÓT TETTÉL A HAZÁNAK?
– – – – – – – –
– – – – – – – –
– – – – – – – –
Mi jót tettél a Hazának?
S a szegénynek, az árvának,
Ingyen vett javaidból?
S mit felelsz, ha még azt kérdem,
Mely szolgálat, milyen érdem,
Mely nemes cselekedet
Tett a tisztelet jelére,
Mely az erkölcs külső bére,
Érdemessé tégedet?
Az igazság hív barátja
Pirul, ha mellyeden látja
A becsűlet oly jelét,
Mely a pálcád alatt vérző
Rabszolgád nemesben érző
Szívén lelné jobb helyét,
S mely most, már első látásra,
Kit-kit majd bosszonkodásra,
Majd nevetésre fakaszt;
Mind tudván, hogy árulkodva,
Vagy rútul alacsonykodva,
S csúszva mászva nyerted azt.
Nevek fényének rozsdája,
Gyáva, kevély, üres agy!
Buda-Pest látja s mondhatja,
Hogy feleid gyalázatja,
S mások majma, csúfja vagy!
Mi jót tettél a hazának?
(1800 körül)
