A számos magyar vonatkozással rendelkező, Bécstől mintegy egy órányi autóútra lévő lenyűgöző Melki Apátság környéke i. u. 400 körül római erődítmény volt.
A magyar származású Szent Kálmán hermája is megtekinthető az alsó-ausztriai Melki Apátságban.
Melk immár több mint 1000 éve Alsó-Ausztria szellemi és kulturális központja. A Babenbergi várként alapított Melki Apátságban több mint 900 éve a bencés rendhez tartozó szerzetesek élnek és alkotnak.
A X. században már a magyarok nyugati határvárának számított Melk, s az osztrák történelem hun Eisenburg néven, magyar várkapitányát a hun Gizótként tartja számon. Gizót 976-ban adta át a várat I. Babenberg Lipót őrgrófnak, s Melk attól kezdve „a hunok elleni keleti őrvár”, 1101-ig a Babenbergek székhelye volt. A vár mellett a Babenberg-család 1000-ben alapított kolostort, amely a középkorban kolostorerőddé épült ki és évszázadokon át nevezetes kulturális központ volt. Amikor ugyanis Knud mindkét fia meghalt, Eduárdot hazahívták.
A lebontott régi kolostor helyén az 1700-as évek elején épült fel Európa egyik legnagyobb barokk épületegyüttese.
A kolostor kriptájában őrzik a magyar származású Szent Kálmán hermáját. Kálmán Skóciai Szent Margit fia, s egyes történészek szerint Margit anyja Szent István húga, Ágota volt. A későbbi szent 1012-ben a Szentföldről hazatérőben Bécs felé tartott. Akkoriban még eleven volt e vidéken a kalandozó magyaroktól való félelem, s egyes források szerint magyar ruhája, mások szerint magyar származású anyja miatt Bécs közelében, Stockerauban kémnek nézték a férfit, s felakasztották egy fára. Teste a legenda szerint két évig nem indult enyészetnek, sőt ha megsebezték, vérezni kezdett. Ezért a tetemet II. Henrik őrgróf 1014. október 13-án Melkbe vitette. Kálmán híre és népszerűsége gyorsan terjedt, s népies szentként különösen tisztelik Magyarországon, Ausztriában, Tirolban és Bajorországban: korai magyarországi kultuszáról tanúskodik egyebek között Könyves Kálmán Árpád-házi király (1074-1116) neve is.
Egyes források szerint a XI. században Székesfehérvárra vitték Kálmán földi maradványait, s ott nagy tisztelettel őrizték, amíg – vélhetően a melki szerzetesek kérésére – vissza nem került Melkbe. Ma a koponya-ereklyéjét tartalmazó hermát az apátság kriptájában őrzik, s a kolostor főkapuját Szent Lipót és Szent Kálmán hatalmas szobrai díszítik.
Az 1848-as szabadságharc leverése után Melkbe száműzték Lonovics József csanádi püspököt, aki támogatta a szabadságharcot. Több mint tíz éven át élt és dolgozott Melkben, s ő alapította meg a külföldön élő magyar katolikusok lelki gondozásával foglalkozó Szent László társulatot.
A kolostor hatalmas könyvtárában 90 ezer kötetet, s ezek között 1850 értékes ősnyomtatványt, kéziratot, és 30 kötetnyi 1700 előttről származó hungaricát tárolnak. Itt készültek a Pannonhalmi Apátság 1500-as évekből származó liturgikus könyvei, s a két apátság között ma is szoros a kapcsolat, továbbá a pannonhalmi és a melki gimnázium között rendszeres a diákcsere.
Ám Melk legkevésbé sem csupán magyar vonatkozásairól ismert: nevezetes idegenforgalmi látványosság, képtárát, patinás termeit, az osztrák uralkodók képeivel díszített, 195 méter hosszú, úgynevezett Császárfolyosóját egész évben turisták tömegei keresik fel. Legszebb látványossága a belső templom mellett talán a nyugati terasz, amelyről egyszerre látható a barokk templom homlokzata és a környező dunai táj.
Számos fontos politikai tanácskozás színhelyéül is szolgál az apátság: tavaly szeptemberben itt tartották Baden-Württemberg és Bajoroszág német tartományok, valamint Ausztria és Magyarország miniszterelnökeinek részvétvételével a II. Kis Duna menti csúcsot.
