Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A nap képe – Talán még Arisztotelészt is lenyűgözte a tiszavirágzás című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

A nap képe – Talán még Arisztotelészt is lenyűgözte a tiszavirágzás

Szerző: / 2020. június 26. péntek / Kultúra+, Nap képe   

A napsütéses, meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása. A lenyűgöző természeti látványosság valamikor egész Európában elterjedt volt.

Egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt – mondta Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

Megkezdődött a kérészrajzás - tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tisza-tó térségében, 2020 (Fotó: MTI/Komka Péter)

A műsorban elhangzott, a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, múlt csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a tiszavirágzás, amely egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása.

Lengyel Szabolcs elmondta, a faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte és le is írta a kérészfajt. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

Kitért arra is, a kérészlárva nagyjából három évet tölt a folyó partfalában, és ez idő alatt akár húszszor is vedlik, majd csak a szaporodás miatt jön néhány órára a felszínre, amit tiszavirágzásnak hívnak.

Megkezdődött a kérészrajzás - tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tisza-tó térségében, 2020 (Fotó: MTI/Komka Péter)

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. 

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.