Részlegesen, de látogatható az átadott Várkert Bazár megújult épületegyüttese. A műemlék a tervező Ybl Miklós 200. születésnapjára készült el és több mint 2000 négyzetméter kiállítási térrel gazdagítja a fővárost.
Részlegesen látogatható hétfőtől a Várkert Bazár, a reneszánsz kert építési munkálatai miatt a létesítmény egyes területeit rövid időre lezárták. A héten kezdődött kertészeti munkák miatt a Gloriette-et és a két rámpa feletti sávot egy időre lezárták, a déli palota termei és a kiállítások azonban zavartalanul megtekinthetők
Az idei Ybl-emlékév egyik kiemelt eseménye a Várkert Bazár átadása. Elsőként az Ybl Miklós által tervezett részeket, második ütemben elkészülő neoreneszánsz kertet, az új építésű épületrészeket, a műemléki épületekben kialakítandó vendéglátó- és kereskedelmi egységeket, valamint az Öntőház udvart adják át, ezeket a tervek szerint augusztus végétől látogathatja a nagyközönség. A rekonstrukció és fejlesztés az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében.
A 19. században Buda és Pest nagyon eltérő képet mutatott. A reformkorban kiépülő Pest fejlődése a kiegyezés után újabb lendületet kapott – Budán viszont mintha megállt volna az idő. Az európai nagyvárosok fejlődését mutató Pesttel szemben Budán lényegében a 18. század végi állapotok konzerválódtak. Míg a Duna pesti oldalán impozáns palotasor és korzó kezdett kialakulni, a budai oldal tovább őrizte földszintes, vidékies jellegét.
A Budapest I. kerületében található neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár 1875 és 1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült és a kertek reprezentatív építészeti lezárását szolgálta a Duna felé. Feladata nem volt könnyű, hiszen a királyi palota és a Várhegy tömege mellett kellett figyelemfelkeltőt alkotnia. Épületéről már a tervezés és az építés időszakában is úgy gondolta a közvélemény, hogy Ybl egyik főműve lesz. A neoreneszánsz stílusban megálmodott épületegyüttes valóban a hazai romantikus építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival.
Az állítólag Erzsébet királyné kedvéért létrehozott épületegyüttes kiemelt műemlék, 1987 óta a világörökség része. A Várbazár közepén hat méter magas árkádos üzletsor húzódott, két szélén három lakóépületben a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet helyezték el, emellett jeles művészek műtermei is voltak itt. Szobrait Fessler Leó és Huszár Adolf, falfestményeit Than Mór és Scholz Róbert készítette itt.
A Várbazár állaga már a múlt század elején romlásnak indult, a második világháborúban súlyosan megrongálódott. 1960-ban helyreállították. Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a legendás Budai Ifjúsági Park. Az „Ifipark” 1961 és 1984 között számtalan legendás koncert helyszíne volt, de az épületegyüttes egyre romló állaga miatt – 1980-ban például egy a bejárathoz vezető leomló kőkerítés egy koncerten több fiatalt megsebesített, ezért időlegesen bezárták – végül be kellett zárni. A parkot 1980-ban időlegesen bezárták, mert egy koncerten többen megsérültek, amikor leomlott a bejárathoz vezető lépcső kőfala. Az egyre romosabb, életveszélyesebbé vált parkban az utolsó koncertet 1984 szeptemberében rendezték, ezután még az állagmegóvásra sem jutott pénz. Az 1996-ban már a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolt Várbazár felújítására, hasznosítására több terv született.
A kormány 2011. november 8-án hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról és a budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a környék közlekedési problémáinak rendezéséről. A Várbazár és a budavári királyi kertek rekonstrukciója 2011 decemberében lett kiemelt projekt, vagyis megvalósításakor a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kellett lefolytatni. Az addig rendelkezésre álló 6,5 milliárd forint uniós pályázati forrást a kormány 2 milliárd forintos (szintén uniós, korábban meghiúsult fejlesztésekből megmaradt pénzekkel) egészítette ki.
A megújult épületegyüttes megőrzi az Ybl Miklós által alkotott arculatot, ugyanakkor az új terek a mai építészet gondolkodása szerinti megfogalmazásban készülnek el. A vízhordó lépcső mellett mozgójárdát terveztek, amely összekapcsolja az eddig elszigetelt Várat a Duna-parttal és „gyilokjárót” alakítottak ki, amely lehetővé teszi a palota körbejárását. Megépül egy 297 férőhelyes mélygarázs és szintén a föld alatt elhelyezkedő 900 négyzetméteres, kulturális rendezvényeknek otthont adó multifunkciós tér.
A déli palotában korszerű kiállítótereket alakítanak ki. A déli bazársor eredetileg különálló helyiségeit egybenyitják, innen lesz a föld alá süllyesztett rendezvényterem főbejárata. Az együttes középpontjában álló Gloriette alatt lehet bejutni a mélygarázsba, az északi bazársor egybenyitott termeiben hungarikum termékeket is bemutató eladóteret hoznak létre.
Az északi Testőrpalota kiállítóhelyeknek és előadóteremnek ad otthont. Az északi Öntőház udvart fiatalos közösségi térnek szánják, amely szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül is szolgál és vendéglátóhelyek is várják a látogatókat. A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között lesz barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. A tömegközlekedési kapcsolatot hajókikötő és villamosmegálló biztosítja. A munkálatok folyamán török- és középkori kerámiák, használati tárgyak, ékszerek és fegyverek is a felszínre kerültek, ezeket a Budapesti Történeti Múzeumban állították ki.
A Várgondnokság Nonprofit Kft. által a budai Várbazár rekonstrukciójára és a kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés komplex tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést 2012 májusában a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. A közbeszerzési eljárást 2012 októberében írták ki, 2013 januárjában a nyertes Swietelsky-WHB konzorcium szerződhetett a Várgondnokság Nonprofit Kft.-vel és az I. kerületi önkormányzattal.
Az állványzatot 2013 október közepén távolították el, ekkor lett kívülről látható az épületegyüttes végső formája. A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az épület legapróbb részleteit is megőrizzék és helyreállítsák, ahol ez nem volt lehetséges, korabeli fotók és a helyszínen begyűjtött maradványok alapján dolgoztak a restaurátorok.
A Várbazár megújításának miniszteri biztosa Zumbok Ferenc lett, aki később kormánybiztosként dolgozott, 2013 októberében bekövetkezett halála után munkáját L. Simon László folytatta. Zumbok Ferenc kinevezése után adott egyik első nyilatkozatában úgy fogalmazott: a felújítás a rehabilitáció egyszerűbb része, hiszen a szükséges anyagi források és a szakemberek rendelkezésre állnak, sokkal nagyobb feladat élő funkciókkal megtölteni és önfenntartóvá tenni az Ybl Mikós tervezte komplexumot.
