Jövő tavasszal indulhat az Esterházy-kastélyegyütteshez tartozó kiskastély felújítása. Ez meghatározó eleme a rekonstrukció harmadik ütemének, amely több mint egymilliárd forint pályázati támogatásban részesül a Regionális Operatív Program keretében.
A harmadik ütem legjelentősebb beruházása a Haydn-tradíciókat őrző és a hagyományokat továbbvivő nemzetközi jelentőségű zenei kultúra fellendítését szolgálja. A kiskastély helyreállításával ennek feltételei teremtődnek meg – mondta Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója az MTI-nek.
Esterházy-kiskastély
A kiskastélyt zenei képzési központtá alakítják, alkalmassá teszik arra, hogy zenei oktatásnak, továbbképzéseknek, mesterkurzusoknak adjon otthont. A kiskastélyban fognak helyet kapni a kastélyegyüttes működéséhez nélkülözhetetlen irodák, amelyek jelenleg a nagy kastély egyik oldalszárnyában találhatóak. A ma még foglalt első emeleti teremsor a későbbiekben új funkciót kap, kiállítóhely lesz.
A kastélyegyüttes legkorábbi része, mely többszöri hozzáépítés eredményeként szabálytalan alaprajzi elrendezésben öleli körül az ún. „Nagykastélyt”. A tulajdonképpeni „Kiskastély” a „Nagykastélytól” északnyugatra elhelyezkedő kétmenetes alaprajzi beosztású épület, melynek nyugati homlokzata lenyúlik a kert szintjére, így keletről földszintes, nyugatról emeletes épületet alkot. Hozzá délnyugatról és északkeletről oldalszárnyak csatlakoznak.
A kultúra központja
Esterházy Fényes Miklós 250 évvel ezelőtt kezdte meg az európai uralkodói udvarokhoz mérhető, a művészeteknek otthont adó rezidencia építését. A több mint két éve tartó rekonstrukciót az Európai Unió támogatja. A felújítás első ütemére több mint 1,5 milliárd forintot költöttek. Ebből a forrásból megújították egyebek között a kastélyépület homlokzatát, új köntösbe öltöztették belső tereit, megszépítették díszudvarát. A restaurátorok újjávarázsolták a barokk kastély ékköveit: a nyári ebédlőt, a nyári hűsölőt, a dísztermet és a zenetermet. Utóbbiban Joseph Haydn csaknem három évtizeden át muzsikált.
Az európai műveltség és kultúrtörténet magas szintű megértésére és élvezetére is megtanította az ifjakat a nívós oktatógárda: a zenét Joseph Haydn, az építészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György irányításával ismerték meg. Az oktatómunkát is segítették a kastély gazdag gyűjteményei: könyvtára, képtára és metszetei. A huszonöt évesen vármegyéikbe hazatérő ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, így Eszterháza hatása mára már észrevétlenül beépült a magyar kultúrtörténetbe.
A nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig Eszterházán lakott: vonósnégyes-œuvre-jének több mint a felét, továbbá több mint ötven szimfóniáját – egészen az Oxfordi szimfóniáig – a ma is álló Muzsikaházban komponálta. A pompát kedvelő Esterházy Miklós szolgálatában töltött évekről a zeneszerző egyik levelében így ír: „a Herceg úr Őfőméltósága szolgálatában… kívánok élni és meghalni”.
A zseniális alkotóművész és a főúri udvar közötti kapcsolat egyedülálló a zenetörténetben. Voltak ugyan jelentős zeneszerzők, kiknek az életműve szorosan összefonódott egy várossal, esetleg egyetlen épülettel (ilyen például J. S. Bach esetében a lipcsei Tamás-templom), de nincs még egy Haydnhoz fogható jelentőségű zeneszerző, aki ilyen hosszan élt és alkotott volna egyetlen kastélyban.
A rekonstrukció most zajló második szakaszában megújítják többek között a kínai lakkszobát, renoválják a télikertet. Felújítják a bábszínházat, és a megszépült épületet a tervek szerint a 2013-as zenei évadban adják át a zeneszerető közönségnek.
