Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az összefoglaló mellett pár könyvet ajánlunk, melyeket a természet-, és környezetvédelem témakörében olvasásra.
A fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz. Az erdők védelmében emel szót a Booker online könyváruház is.
Szumátra – Az indonéziai Szumátra szigetén történő mértéktelen erdőirtás mérhető hatással van az éghajlatváltozásra: a Természetvédelmi Világalap (WWF) elemzései szerint 1985 és 2008 között az erdők kitermelése mintegy 7,5 gigatonna szén-dioxid kibocsátásához járult hozzá.
Szumátrán 1985 óta a trópusi erdők fele tűnt el, több mint 13 millió hektár. Az egykor zöldellő trópusi paradicsom helyét olajpálmák és akáciák vették át a szigeten. A fákat elsősorban papír és cellulóz előállítása végett vágják ki, valamint azért, hogy teret nyerjenek a pálmaültetvények számára. Az itt történő erdőirtás veszélyezteti a Szumátrán lévő biodiverzitás fennmaradását, pedig ez az egyetlen hely a Földön, ahol orángutánok, rinocéroszok, elefántok és tigrisek élnek egymás mellett.
Ezek után biztos vannak, akik úgy hiszik, hogy Szumátra az „utazási irodák réme”, de hogy ez mennyire téves gondolat, arról Joó András tudja meggyőzni olvasóit. A szerző Szumátra című kötetében személyes hangvételű, szórakoztató stílusban taglalja a csodálatos látnivalókat, mégpedig úgy, hogy miként utazhatunk – az általa személyesen is Kipróbált módon – a profitorientált utazási irodák által kínált árak töredékéért, mégis élvezetesen.
Kambodzsa – Kambodzsában folyik az egyik legmagasabb rátával az erdőirtás. 1990 és 2005 között Kambodzsa 2.5 millió hektárnyi erdős területet vesztett el; s a szomorú az, hogy ez az erdőirtási mutató nem lankad, hanem napjainkban gyorsítva folytatódik.
Ma kevesebb, mint 322 000 hektárnyi erdős területről beszélhetünk. Az illegális fakitermeléssel, a gyors fejlesztésekkel és a népesség megnövekedésével valószínű, hogy a jövőben még több zöld terület fog elveszni. Az arany-, a bauxit és az ércbányászat is veszélyezteti Kambodzsa erdeit. Kambodzsa ad otthont 521 különleges madárfajnak, 127 emlősnek 116 hüllőnek, melyek életterét fenyegeti a további erdőirtás.
S hogy milyen is lehet az élet egy bányavidéken? Megtudhatják, ha elolvassák Székely Csaba Bányavidék drámatrilógiáját. A mű ugyanazt az isten háta mögötti, reménytelen világot barangolják be, fanyar humorral, tragikomikusan. A szerző trilógiájának első darabja, a Bányavirág a Színházi Dramaturgok Céhe, majd a Színházi Kritikusok Céhe szerint is Az évad legjobb drámája lett, a szerző megkapta érte a Szép Ernő-jutalmat. A sorrendben második műnek, a Bányavakságnak is nagy sikereket ért már el. A kötetzáró Bányavíz pedig az Örkény István Színház drámapályázatát nyerte meg.
Kína – Az illegális fakitermelés és a mezőgazdaságok felégetése körülbelül 5000 négyzetkilométer erdőt emészt fel évente. Északi- és Középső Kína vidékén található erdők területe a felére csökkent az utóbbi két évtizedben.
Az utolsó nagyobb területű kínai erdővidék az északkeleten fekvő Mandzsúriában található. Habár itt is nagy számban megy pusztításuk: evőpálcikát, fogpiszkálót és ping-pong ütőket készítenek belőlük.
Kínában körülbelül 1.3 millió négyzetméternyi tölgyerdőt vágnak ki évente csak az eldobható evőpálcikák miatt! A fakivágások és a túllegeltetés következtében Qinghai nagy területei elsivatagosodtak. Hasonlóképp Sichuan és Shaanxi tartományban is, amelynek következtében az óriás panda élettere nagyon beszűkült. A fakitermelés és ennek eredményeként bekövetkezett erózió különösen a Jangce folyó vidékén (de más folyóknál is megfigyelhető) pusztító áradásokat, földcsuszamlásokat okoz, ami emberek ezreinek az életét követeli, elmosva az utakat és több billió dollárnyi kárt okozva.
Ha valaki esetleg továbbszeretne utazgatni Kína képes világában, annak útitársul a National Geographic gondozásában megjelent Kína című könyvet ajánljuk. Távoli, egzotikus tájakat éppúgy feltérképez, mint szomszédaink szokásait, kulturális büszkeségeit.
Thaiföld – 1945 és 1975 között Thaiföld területének 34-61%-t erdők borították. A rá következő 11 évben Thaiföld elvesztette a meglévő erdőinek 28%-t, ami annyit jelent, hogy minden egyes évben körülbelül 3.1%-nyi fás területet vesztett el.
Thaiföld északi része volt a legfásabb terület – s számít annak ma is-, ám a 19. század második felében angol fagyárak települtek a vidékre. Az ipar fellendítése mellett legfőbbképp új mezőgazdasági területek bevonása volt a cél, aminek következtében az itt élő tölgyfák nagy részét kivágták.
Thaiföld derűsebb oldalát mutatja be nekünk Maria Grazia Casella, Livio Bourbon szerzőpáros az Örök mosoly országa című kötetben. Thaiföld az „Egzotikus álom” tökéletes megtestesítője; rejtélyes és lenyűgöző, tündöklő és hívogató. A virágok és a mosolyok, a spiritualitás és a harmónia ezeréves hagyományokkal rendelkező országa. A miriádnyi természeti képződmény e földje újra meg újra bámulatba ejt, kevés hozzá hasonló van a
Nigéria – Nigériában a legnagyobb az erdőirtás mértéke – arányaiban még Brazíliánál is nagyobb-, melynek következtében az ország északi részén szinte teljes egészében eltűntek az erdők. Az elsivatagosodás óriási méreteket öltött.
Egyfajta ördögi kör tanúi lehetünk itt, hiszen korábban pont azért vágtak ki erdőket, hogy legyen hely az újabb farmok létesítésére. Az erdőirtás másik oka az, hogy a lakosság évente közel 40 és fél millió tonna tüzifát éget el, ami 400.000 hektárnyi erdő pusztulását jelenti évente. A kormány ennek szabályozásával mit sem törődik. Pedig kellene…
Haiti – Itt történt a világtörténelem egyik legsúlyosabb erdőirtása, ami gyakorlatilag Kolumbusz megjelenésével kezdődött. Az ország a karib-tengeri Hispaniola sziget nyugati felén terül el, s ezen az oldalon szinte az utolsó szálig kivágtak minden erdőt. Az erdőirtás fő célja a faszén termelése, melyből energiaszükségletének nyolcvan százalékát elégíti ki.
Ha már Kolumbusz, akkor Magellánt is érdemes megemlítenünk, aki elsőként hajózta körbe a Földet. Róla Stefan Zweig írt egy nagyon izgalmas és érdekes könyvet. Zweig a XV-XVI. század fordulójának korrajzával érzékelteti, hogy mi volt akkoriban a tét: egymással versengve szerezni gyarmatokat, és vagyont érő borsot, fahéjat szállítani a legendás Fűszer-szigetekről az ellenséges arab világon át Európába. A portugál Magellán, ez a zárkózott, komor ember, miután mint hajós kellő tapasztalatokat szerzett az Indiákon, megvalósítja rögeszméjét: öt kis hajóval elindul nyugat felé…
Brazília – A pusztítás elsősorban az illegális fakitermelés, az autópálya-építés, a bányászat, a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés, a gátak, valamint a kőolaj- és földgázkitermelés számlájára írtható. A brazíliai esőerdőnek nagyjából a 20 százaléka pusztult el eddig. A helyi kormány 2008 óta műholdas felvételek révén követi nyomon a csökkenés mértékét, és környezetvédelmi alakulatokat küld azokra a területekre, ahol az illegális erdőirtás a leggyorsabb ütemben zajlik. Az amazonasi esőerdőt tekintik a világ egyik legfontosabb természetes védelmének a globális felmelegedéssel szemben, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxid elnyelésére képes. A lecsupaszított területek égő növényzete és rothadó fái felelősek az ország üvegházhatás gáz-kibocsátásának 75 százalékáért. Ezekről a területekről a becslések szerint évente 400 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe, a világ hatodik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává téve Brazíliát.
Dél- Amerikába tett utazáshoz ajánljuk L. Kelemen Gábor könyvét, aki stábjával együtt szelte át a kontinens esőerdővel borított felét. Dél-Amerikában Brazília a meghatározó, ahol a népesség 10 százalékának tulajdonában van az értékek fele, a többiek pedig nyomorúságosan tengetik az életüket. Az amerikai álom tehát nem mindenki számára igaz. Az ígéret földje sokaknak örök ígéret marad, a tervek, elképzelések megvalósulása nélkül.
Booker.hu
