Anonymus, a kora középkor történetírója szerint – a honfoglaló magyarok „elrendezték az ország dolgait”. 20 éve, 1995. október 1-jén nyílt meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.
E helyen feltárták Szer monostora romjait, felépültek az alföldi táj népi építészeti emlékeiként a szabadtéri néprajzi múzeum kiállítóházai, s az Európában páratlan természettudományos ritkaságokat bemutató jurták.
Anonymus így ír a magyarok viselt dolgait megörökítő Gesta Hungarorumban: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát … Azt a helyet … a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.”
A honfoglaló magyarok első országgyűlésének helyszínén a millennium óta tartottak ünnepségeket. 1897-ben Árpád vezér tiszteletére emlékművet állítottak, amely a következő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot az 1970-es évek legelején Erdei Ferenc szociográfus, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkára kezdeményezésére kezdték megtervezni és kialakítani. Az emlékpark 1995. október 1-jén nyitotta meg kapuit, hivatalos felavatására 1996. május 26-án került sor.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark célja, hogy Árpád vezér tiszteletére a középkori monostortemplom környezetében éledjen újjá a nemzeti önazonosságot és a keresztény örökséget egyesítő tudat. Az emlékparkot az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
Ópusztaszer nevezetessége A magyarok bejövetele című, Feszty Árpád vezetésével készült körkép. A festő apósától, Jókai Mórtól kapta a tanácsot, hogy örökítse meg a nomád magyar törzsek letelepedését a Kárpát-medencében, vagyis a honfoglalás eseménytörténetét. A nagy munka 1893-ban kezdődött jeles kortárs festők – Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc, Papp Henrik, Pállya Celesztin, Spányi Béla, Újváry Ignác, Vágó Pál és Ziegler Károly – bevonásával. A hatalmas vállalkozás másfél esztendeig tartott: a festménynek 120 méter a kerülete, 15 méter a magassága, a felül karnisba fogott, alul súlyokkal kifeszített vászon csaknem 1800 négyzetméter területű.
A magyarok bejövetelét először a Városligetben állították ki. A második világháború idején, Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült, sokáig – darabokra szedve – raktárakban hevert. 1990 után kezdődött el a restaurálás, melynek végeztével a körképet 1995. július 14-én adták át, majd augusztus 1-től tették látogathatóvá. A körkép számára tervezett épületben több kiállítás is helyet kapott.
A Feszty Árpád-körkép mellett számos nevezetesség tekinthető meg az emlékparkban: a monostor romjai, a skanzenben számos tájház, szaktörténeti kiállítás, a Csillagösvény Labirintus, a Csete György és Dulánszky Jenő tervezte Erdők temploma stb. A központi múzeumépület tucatnyi kiállítása, a kirándulásokra alkalmas park félszáz látnivalója, az alkalmi és az évente azonos napon megrendezett, hagyományőrző programok igazi élménnyé teszik az ópusztaszeri kirándulást mindenki számára.
