Észtország – a Balti-tenger keleti partján fekvő országot északon a Finn-öböl, keleten Oroszország, délen Lettország, nyugaton a Balti-tenger és a Rigai-öböl határolja.
DALRA SERKENTŐ
Dalolj, dalolj, szájacskám,
Forogj, madár-nyelvecském,
Libegj, bogyó-lelkecském,
Derülj, derék szívecském!
Maradhatsz még sokat veszteg,
Ha fekete földbe tesznek:
Fehér deszkák közt dideregsz,
Fekvőhelyed koporsó lesz.
Észtország népessége az i.e. III. évezredben benyomuló balti törzsek és az őslakos finnugor törzsek keveredéséből alakult ki. Az i.sz. I. évezred végén a törzsi csoportosulást felváltotta a területi egységesülés, de az önálló állammá alakulás folyamatát félbeszakította a német keresztes lovagok és a velük szövetséges dán hadak támadása a 13. század elején. Amikor 1346-ban IV. Valdemar dán király eladta hódítását a németeknek, az egész észtek lakta terület – Livónia részeként – a keresztesek fennhatósága alá került, és a következő századokban is német, orosz, dán, lengyel és svéd hatalmi vetélkedés martaléka volt.
A XVII. században svéd uralom alá került, majd az 1700-1721-es északi háború nyomán Oroszország ragadta el, s ettől kezdve a cári adminisztráció, valamint a német nemesség kettős elnyomását nyögte a helybéli lakosság. 1917 októbere után alig négy hónapig tartott a szovjethatalom. 1918 februárjában a németek szállták meg a területet, s a bolsevikok vereségét felhasználva a polgári erők Konstantin Päts vezetésével 1918. február 24-én kikiáltották a független észt demokratikus köztársaságot.
Az önállóságot a németeket felváltó antant is támogatta, s ezzel – az 1918. végi rövid életű Észt Munkakommuna bukása után – a moszkvai kormányzat is kénytelen volt megbékélni: 1920. február 2-án Szovjet-Oroszország Tartuban békét kötött Tallinnal. A Molotov-Ribbentrop paktum révén a Szovjetunió 1940 júniusában ismét megszállta a balti államot, amely a teljes függetlenséget csak 1991-ben, a Gorbacsov-ellenes moszkvai puccs bukása után nyerte vissza. Az 1991. augusztus 20-án közzétett függetlenségi nyilatkozatot a szovjet vezetés szeptember 6-án elfogadta. Tallinn mereven elzárkózott attól, hogy belépjen a szovjet utódállamok tömörülésébe, az 1991 decemberében megalakult Független Államok Közösségébe. Az ország 2004 óta tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Észtország 1993 óta a közép- és kelet-európai térség egyik legsikeresebb reformállama. Létrejött a modern piacgazdaság, a következetes és szigorú fiskális politika kiegyensúlyozott költségvetést és alacsony államadósságot eredményezett. A növekedés elsősorban az erős elektronikai és távközlési szektorból, valamint a Finnországgal, Svédországgal és Németországgal kialakított szoros kereskedelmi kapcsolatokból táplálkozik, az ország az informatikát tekinti kitörési pontnak.
2003 és 2007 között az éves növekedési ráta 8 százalék körül mozgott. A 2008 őszén kirobbant globális pénzügyi válság következtében a következő évben a GDP mintegy 14 százalékkal csökkent, ami a világon az egyik legnagyobb mértékű visszaesés volt. 2010-től a növekvő, főleg a skandináv országokba irányuló export lehetővé tette a kilábalást, s Észtország 2011. január 1-jén tagja lett az euróövezetnek.
