Spanyolországban már november közepétől érezhető a karácsonyi hangulat. Az utcákat feldíszítik, a főútvonalakon csengőket, csillagokat, virágfüzéreket ábrázoló fénykompozíciókat helyeznek el, megkezdődik az üzletekben az év legnagyobb vására. Pedig az ajándékot csak a három királyok hozzák, január 5-én.
Lottósorsjegyet viszont fűnek-fának szokás ajándékozni, a speciális, december 22-i karácsonyi sorsolásra. Aznap az egész országot csak az érdekli, kinek jut a fődíj, mely általában több száz millió pezetát jelent, biztosítva a boldog nyertesnek a bőséges újesztendőt is.
Azok az ,,északiak,, akik a karácsonyi hangulatot azzal azonosítják, hogy kint hideg van, bent meg meleg, Spanyolországban furcsán érezhetik magukat. Az utcán lehet akár 15-20 fok is, a lakásokban viszont – mivel a házak nagy részében nincs rendes fűtés – általában hidegebb van. Hó csak a magas hegyekben fordul elő – például a Madridi Hegységben -, de ide csak a síelők járnak, kirándulásra alig van lehetőség, nem is szokás. Szánkóról, hóemberről, hógolyózásról csak a mesében hallottak.
A karácsonyfa-állítás viszonylag újkeletű és nem elterjedt szokás, a betlehemes jelenet az általánosabb. Ezeket is már december elején felállítják, általában a nappaliban, egy nagyobb asztalra, vagy a földre. Mohából, fából, vattából alakítják ki a tájat, aztán telerakják a sajátkezűleg készített, vagy előre megvásárolt, évekig gyűjtögetett figurákkal: a jászol, a nép, a három királyok… Az ajtóra fenyőkoszorú, az ablakokra fényes papírcsillag kerül, az asztalra pedig karácsonyi finomságokat tartalmazó tálca. Vidéken – és kisebb részben még városon is – élő szokás a gyerekek közt a pár fillérért való betlehemezés, karácsonyi dalok éneklése, zenélés.
24-én este, illetve 25-én délben minden spanyol család a lehető legnagyobb létszámban gyűlik össze (a háziasszonyok közt valóságos versengés folyik, hogy hányan jönnek a családból, a 20-30 fő teljesen átlagos…). A karácsonyi ételek közül a legnépszerűbb a hal és a paella, illetve a languszta, a malac, a bárány és a pulyka. Az ital habzóbor, a tipikus, csak karácsonykor készült édesség pedig a turrón, ami eredetileg mandulából, mézből és tojásból készül. Van kemény és puha változata, mostanság pedig már mindenféle modern formában, csokoládéval, gyümölccsel, kókusszal ízesítve is kapható.
A családi vacsora után sokan éjféli misére mennek, de nem ritka az sem, hogy éjfél után a fiatalok szórakozni, táncolni indulnak. A családon belül egyáltalán nem szokásos az ajándékozás. A vállalatok, irodák viszont ilyenkor küldik legkedvesebb ügyfeleiknek, és sokszor a dolgozóiknak is a karácsonyi ajándékkosarat, tele finomabbnál finomabb ételekkel, italokkal. A nagyobb kosarakból aztán több kisebbet is ki lehet alakítani, és egy részüket továbbadni a házmesternek, bejárónőnek, szomszédoknak.
Az igazi ajándékozás csak a gyerekeket érinti, akik először is levelet írnak a háromkirályoknak, s január 5-én este megkapják a csomagokat. Sokan mennek el a minden falun és városon kötelezően megrendezett Háromkirályok felvonulására is, ahol szintén több mázsa cukorkát és apró ajándékot szórnak szét.
Ami pedig a szilvesztert illeti, mindenki otthon vacsorázik, és csak éjfél után indulnak el szórakozni. Éjfélkor a 12 óraütésre 12 szem szőlőt kapnak be, és 12 kívánságot gondolnak ki az új évre. Ha nem fullad meg az ember, nagy esélye van rá, hogy a kívánságoknak legalább egy része teljesüljön is.
