A rokon Kende- és Kölcsey-család által a 19. században klasszicista stílusban építtetett lenyűgöző kastély és egyedülálló természeti kincsekben gazdag parkja várja a látogatókat.
Megnyitották a felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende kastélyt
Megnyitották a látogatók előtt az 560 millió forint európai uniós pályázati forrásból felújított cégénydányádi Kölcsey-Kende-kastélyt vasárnap. A klasszicizáló stílusban épített kastély, a meghagyott őshonos fák, a távoli földrészekről betelepített növényritkaságok, a változatos díszcserjék és a hangulatos tisztások által vált a park Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb tájképi kertjévé.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Területen álló, 1833-ban klasszicista stílusban épült, helyreállított műemlék létesítményt. A kétszintes, különleges kialakítású, többszárnyú kastélyt az egykori Szente-Mágócs nemzetségből származó, az egymással rokon Kölcsey- és Kende-család egyik tagja, Kende Zsigmond építtette a Szamos partjára 1833-ban, klasszicista stílusban. A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült: az épület angol parkra néző homlokzatát az ősi família legnevezetesebb tagjának, Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének verssorai ékesítik, amelyeket több mint 180 évvel ezelőtt írt rokona kérésére. Kölcsey ide írt verssorai: „Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak partjain a költő lát vala s zenge felém: Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát”. A kastély másik különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárat, valamint boltozatos megoldású előcsarnok.
Kölcseyt és Kende Zsigmondot nemcsak rokoni, hanem közéleti és politikusi szálak is összekötötték az 1800-as években, mert a költő országgyűlési követ, míg a földbirtokos vármegyeházi hivatalnok volt.
Az 1900-as évek elejéről fennmaradt leírások alapján, a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően felújított épületet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága múzeumi formában, turisztikai bemutatóhelyként működteti a jövőben. Igényes kiállítási feltételeket alakítottak ki a kastély négy termében, ahol az épület és a hozzá tartozó, ugyancsak védett 14 hektáros angol park múltját irodalmi, történelmi és természetrajzi feldolgozásban mutatják be a látogatóknak.
Egy további állandó kiállítás a Kölcsey- és Kende-család történetét mutatja be, egy másik pedig a vidéki nemesség és kisnemesség, illetve a parasztság hétköznapi, valamint ünnepi táplálkozási szokásainak, étkezési kultúrájának, egykori konyhai berendezéseinek állít emléket, valamint a természetvédelem témakörrel is foglalkoznak. A kiállítások megtekintésén túl további ökoturisztikai attrakció a kastélypark látogatása, a park természeti kincseinek bemutatása.
A Világ Kulturális és Természeti Örökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy természetvédelmi körzetet működtet, illetve 19 önálló természetvédelmi területet kezel. Az utóbbiak közül a legtöbb, 11 Szabolcs-Szatmár-Beregben található.
Emellett ökoturisztikai attrakcióként tárlatok foglalkoznak a természetvédelem témakörével, a természet kincseinek bemutatásával. A cégénydányádi Kende-Kölcsey-kúria parkjában szintén sok-sok ritka növényt és állatot vehetnek szemügyre az érdeklődők. Így az épületet övező angol park fennmaradt ritkaságszámba menő fáival, bokraival és növényeivel is megismertetik a látogatókat. A park egykor 100 holdas volt, amely az eltelt közel két évszázad alatt 18 holdra zsugorodott, de még így is egyedülálló természeti kincsekben, az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik a hozzáértők. Ritka óriásplatánok, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, virginiai borókafenyő, törökmogyoró, kaukázusi szárnyas dió, jázminbokrok, illetve fürtös bodzák is láthatók ott. A fák alatt a téltemető szintén virágzik kora tavasszal a parkban, méghozzá sehol másutt nem látható nagy állományban. A park madárvilága is ritkaságszámba megy, holló, csóka, erdei füles bagoly, valamint a fakopáncsok négy fajtája, köztük a balkáni is fészkel a fák lombjai között.
A fás területen ritka madarak is fészkelnek, így holló, csóka, erdei fülesbagoly, fekete harkály és négy fakopáncsfaj, köztük a balkáni.
