Bűnös volt, vagy a megtorlás áldozata? Az Ilona című true crime dokumentumfilm történészek és igazságügyi szakértők segítségével vizsgálja újra az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik leghírhedtebb ügyét.
70 év után foglalkozunk ismét az 1956-os forradalom utáni megtorlások legnagyobb nyilvánosságot kapott ügyével.
Az Ilona című true crime dokumentum az 1957-ben gyilkosságért halálra ítélt orvostanhallgató, Tóth Ilona és társai ügyét tárgyalja: az alkotók történészekkel, nyomozóval, orvosszakértővel és kriminálpszichiáterrel veszik sorra a vád szálait, és a kutatás során számos, eddig nem ismert részletet tárnak fel a 70 évvel ezelőtti, máig komoly vitákat kiváltó ügyről.
1957. június 28-án a Kozma utcai gyűjtőfogház udvarán kivégeztek egy 24 éves orvostanhallgatót. Ő volt Tóth Ilona, aki a vád szerint két társával együtt 1956. november 18-án, a Domonkos utcai kisegítő kórházban meggyilkolta az ÁVH-snak hitt Kollár Istvánt. A per az 1956 utáni megtorlás nagy nyilvánosságot kapott ügyévé vált, a hazai és a külföldi sajtó egyaránt nagy érdeklődéssel követte.
Tóth Ilona beismerő vallomást tett, ám a kérdés – valóban elkövette-e a brutális gyilkosságot vagy koholt vádak alapján ítélték el – a mai napig vitákat generál. A kirakatper részleteinek abszurditása, a boncolási jegyzőkönyvben és a vallomásokban fellelhető ellentmondások ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy a halálra ítélt fiatalok egy koncepciós per áldozatai lettek.
Bűnös vagy a megtorlás áldozata?
Az Ilona című true crime dokumentumfilm ezt a szövevényes ügyet nyitja újra, mint egy rég lezárt döglött aktát.
Vajon a gyilkosság után 70 évvel kiderülhet, mi történt valójában? Az alkotók történészekkel, nyomozóval, sajtó- és jogtörténésszel, igazságügyi orvosszakértővel, kriminálpszichiáterrel és genealógus kutatóval veszik sorra a vád szálait. Mi történhetett a gyilkosság estéjén? Milyen szokatlan részek vannak a boncolási jegyzőkönyvben? És vajon miért tett beismerő vallomást Tóth Ilona?
A kutatás során számos, eddig nem ismert részletet tárnak fel, közben pedig kirajzolódnak a háttérben zajló nemzetközi folyamatok és a megtorlást irányító döntéshozók motivációi. „Egy diktatúra körülményeit a demokrácia körülményei között nem igazán tudjuk megérteni” – hangsúlyozza Földváryné Dr. Kiss Réka történész, a film egyik szakértője, hozzátéve, hogy a kádári megtorló gépezet iratait nem lehet automatikusan hitelesnek elfogadni.
Dr. Szakolczai Attila történész szerint mindenképp sokatmondó, hogy egy akkor megjelent cikk szerint Tóth Ilona kezdetben nevetve utasította vissza a gyilkosságról szóló vádakat. „Tóth Ilona egy átlagnál műveltebb, okos, gondolkodó ember volt, aki azt hitte, hogy ha ő nem ölt meg senkit, akkor ezt nem lehet rábizonyítani. De ebben tévedett” – mondja.
A dokumentum- és a játékfilm határán
Az Ilona alkotói a true crime és a játékfilmek elemeit ötvözték. A Győri Márk által rendezett filmben a szakértők mellett olyan színészek játszanak, mint a Tóth Ilonát alakító Schmidt Sára, a 70 évvel ezelőtti gyilkosság ügyében nyomozó Katát megformáló Szilvási Anna, valamint Kozma Károly, a Jászai Mari-díjas Fullajtár Andrea és Nagy Mari. Az eredeti felvételek és az újraalkotott jelenetek, valamint Tóth Ilona sorsa átélhetővé teszi a koncepciós perek áldozatainak kiszolgáltatottságát és a 70 évvel ezelőtti Magyarország drámáját.
Az alkotást 2026. október 21-én mutatták be a legendás ’56-os helyszínen, a Corvin Moziban az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként, október 23-án pedig a Duna televízió is műsorra tűzte.
