„Im, itt vagyok, lelkem vágytól remeg, / Belátni a természet műhelyébe.” A 193 éve született Madách Imre, ez a szomorú bajszos, mégis derűs férfi szinte egész életében a családi Madách-kastélyban élt Alsósztregován.
„Alsó- és Felsősztregova, tót falu Nógrád vármegyében, egy völgyben, 60 házzal, 314 evangélikus, 76 katolikus, 4 református, 3 zsidó lakos, régi nagyszerű [nagyméretű] evangélikus és újabb katolikus templommal. Határa 3007 hold; földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vízmosásos. Legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét, rétjei néhol háromszor kaszálhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt és az egész völgyet a Sztregova patakja hasítja, mely itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt egy régi erősség, mely a Madách nemzetség ősi laka. Bírja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van.” (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest 1851)
Kihagyhatatlan épületek – Madách-kastély, Alsósztregova
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres felvidéki Alsósztregova (ma: Dolná Strehová). A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 20-án (21-én a keresztelő napja volt) itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt élte az életét, 1864. október 5-én halt meg.
A Madách-család 1430 körül telepedett le Alsósztregován. Geneológiai források már 1238-tól nyilván tartják a családot Nagykürtös és Zólyom környékén. A család tagjai közül idősebb Madách Gáspár és ifjabb Madách Gáspár a reneszánsz irodalom jelentős alkotói. Az eredeti kastély 1717-ben leégett, majd a már felújított kastély 1758-ban újra leégett. Madách Sándor, Madách Imre nagyapja 1777-ben a család székhelyét rokokó – klasszicista stílusban újíttatta fel. Ez az új kastély nagyban hasonlít a régire; egy középső rizalittal ellátott háromszárnyas épület. A ferdén szituált hasáb alakú tornyok régebbi hatásokra utal. A két saroktornyon belül található lakótérből nagyszerű kilátás nyílik az angolparkra.
„Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.”
Madách 1853. augusztus 20-án térhetett haza Csesztvére, s szeptember 26-án már mindannyian – felesége és gyermekei is – átköltöztek Alsósztregovára. Madách Imre 1855-ben átalakíttatta a kastély egy részét és biliárdszoba melletti folyosóból létrehozta háló- és dolgozószobáját, a híres „oroszlánbarlangot”, ahol irodalmi műveinek jelentős része keletkezett. Itt írta meg Az ember tragédiáját alig egy év leforgása alatt 1859. február 17. és 1860. március 26. között. Madách eredetileg a Lucifer címet akarta adni a műnek, de aztán a rabság és kiszabadulás után 1857-ben befejezte az írást és tépelődött mit kezdjen vele. Madách Imre csaknem tűzre vetette a világhíressé lett alkotást, Az ember tragédiáját, amelyet itt írt, Alsósztregován. Itt kezdett bele hamarosan a Mózesbe, majd kicsivel később a Csák végnapjaiba. Mentora és barátja, Arany János ez idő alatt látogatta meg.
Az érdeklődők nemcsak Madách családjának múltjával ismerkedhetnek meg, hanem azoknak a bútordaraboknak másolatát is megtekinthetik, amelyeket a költő használt, illetve az életéhez kapcsolódnak. A látogató a kastélyban megtekintheti a korabeli fényképeket, illetve Madách valamennyi kiadott művét, rajzait és festményeit, de megcsodálhatják Kass János és Zichy Mihály illusztrációit is, amelyek Az ember tragédiájához készültek.
„Im, itt vagyok, lelkem vágytól remeg,
Belátni a természet műhelyébe.
Felfogni mindent és élvezni jobban,
Uralkodván felsőbbség érzetével
Anyag- s szellemvilágban egyaránt.”
Az öt egymásba nyíló szoba révén – amelyeken keresztül rálátni egészen a londoni kép falfestményre – megnyílik a Tragédia végtelenség érzését előidéző világa. Mindegyik termet rendhagyó tapéta borítja, melyeken a kézirat szövegének részletei találhatók a falaktól a mennyezeten, függönyökön keresztül egészen az utolsó teremben elhelyezett, kihangsúlyozott záró mondatig. A padlón színes sáv mutatja a tárlat megtekintésének irányát, és kíséri végig a nézőt a Tragédia színein.
A kastély körül nagy kiterjedésű park található, itt helyezték végső nyugalomra 1936-ban Madách Imre földi maradványait. A sírbolt fölött Az ember tragédiája által ihletett, Ádám alakját ábrázoló emlékmű áll, mely Rigele Lajos műhelyéből származik.
A kastély 1964-ben lett Madách Múzeum, majd 2003-tól Madách Kastély. Az épületet 1984-ben restaurálták, s 1996-ban újra megnyitották az állandó irodalmi tárlatot. Ennek egy része elsősorban a Madách életét és munkásságát dokumentáló képanyag, de a Tragédia színpadi bemutatóiról is megtekinthetünk egy kiállítást. Bár eredeti relikvia sajnos alig akad az épületben. A kastélyban múzeumpedagógiai részt is kialakítottak gyerekek és fiatalok számára. Bemutatják a háromnyelvű, Madách Imréről szóló honlapot, amelyet közösen hoztak létre a Magyar Tudományos Akadémia és A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársai.
