Az Ozorai Pipo nevű olasz lovag nevét viselő kora reneszánsz várkastély az egyik legértékesebb hazai műemléképületünk. Petőfi Sándor és Illyés Gyula életében is fontos szerepet játszott a település.
A kora reneszánsz építészet első magyarországi megjelenéseként csaknem eredeti formájában maradt fenn az Ozorai Pipo-várkastély. Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a 14. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban „fiúsította” Ozorai András lányát, Borbálát. 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolarihoz (1368 – 1437), aki kereskedősegédként került Magyarországra, majd Zsigmond király szolgálatába állt. A király 1404-ben kinevezte a kiváló katonát temesi ispánná, így rá hárult a déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is. 1416-ban engedélyt kapott, hogy erősséget építsen.
Kihagyhatatlan épületek – Ozorai Pipo-várkastély, Ozora
A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegetnek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket, hogy a főúri pompával kialakított várkastélyt megépítsék. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem igazán hasonlít a korabeli várakra, díszítése inkább az itáliai városi palotákéra emlékeztet. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették. Filippo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa, aki – Pipóval több gyermekük is született, de egyik sem élte meg a felnőttkort – tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.
1491-ben Habsburg Miksa zsoldosai elfoglalták a várat. 1537-ben Török Bálint lerohanta és kifosztotta az épületet, majd 1545-be, a budai pasa csapatai foglalták el és birtokolták 140 évig. 1686-ban a Habsburg katonaság ostrommal foglalta el. Később, a 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.
Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították. A reneszánsz várkastély ma múzeumként működik.
Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.
Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.
Illyés Gyula: Szőlőhegyen
(részlet)
Keres az ország, morcos mostohám,
de mi baj érhet engem Ozorán?
és Fürgeden és Gyánton, a pusztákon?
mely óceánom volt, szigetvilágom.
Petőfi Sándor és Illyés Gyula életében is fontos szerepet játszott a település. Petőfi vándorszínészként érkezett a faluba, ahol a Nagyvendéglő falai között lépett először a világot jelentő deszkákra 1841 augusztusában. A vendéglő épületének falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut „álmai városának” nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című műveit.
Megújult a környezete és új kiállítóhellyel gazdagodott Ozorai Pipo egykori várkastélya. Helyreállították az egykori várfalat és szárazárkot, pihenőparkot építettek és létrehozták az Esterházy Fogadóközpontot a most zárult fejlesztés alkalmával. A fejlesztés eredményeként most teljesen megújult az Ozora főterén álló, jellegzetes barokk kori épület, és Esterházy Fogadóközpont néven várja az ide látogatókat. A felújítás során az épületben elkészült a turisztikai információs és fogadóközpont, a kiállítóterem, valamint a kamara előadások számára alkalmas színház- és rendezvényterem.
A mostani beruházással a vár közvetlen környezete, az egykori várfal és szárazárok helyreállítása történt meg a régészeti maradványok megtartásával. A várkastély földszinti helyiségeiben a Csodálatos Castello című tárlat mutatja be a vár történetét a késő gótikától az 1980-as évekig. A vár közelében lévő, szintén most felújított barokk kori Nagyvendéglőben alakították ki az Esterházy Fogadóközpontot, ahol tavasztól Illyés Gyula-kiállítás fogadja a látogatókat.
Elkészült továbbá a Kula-kert, amely a Sió egykori átkelőhelyét védő torony (kula) nevét viselő pihenőkert, egyben az idelátogató vendégek turistaútvonalának első állomása. Simontornya felől érkezve a Sió-csatorna bal partján helyezkedik el a lakóautók és buszok fogadására valamint kikapcsolódásra alkalmas, pihenőkertekkel, játszótérrel tagolt terület. A szolgáltatások körét az információs ponttal, konyhával és mosdókkal ellátott kiszolgáló épület teszi teljessé.
A reneszánsz hangulatú épület 2002-re újult meg, a mostani turisztikai fejlesztést az Európai Unió és a kormány csaknem 1,7 milliárd forintos támogatásával a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ valósította meg.
