A Siroki vár a 15-16. században az Országh család erődítéseként élte fénykorát, majd az oszmánok kardcsapás nélkül foglalták el a várat, ám a Rákóczi-szabadságharc után sok más magyar várhoz hasonlóan ezt is felrobbantották.
Sirok Egertől 20 kilométerre nyugatra, a Mátra északkeleti határán, a Tarna-patak és a Tarna-folyó összefolyásánál található völgyben fekszik. A település az Aba nemzetség birtoka volt, első írásos említése 1320-ban történt Sirák névalakban. A mai település 296 méter magas riolittufa kúpon állnak a szabálytalan alaprajzú, sánc árokrendszerrel megerősített siroki vár romjai.
Kihagyhatatlan helyek – Siroki vár
Az 1320-ban királyi várrá váló erősséget 1372-ben Nagy Lajos adta magánkézbe, a vár javítása érdekében. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond király egyik kedvelt udvaroncának, Tari Miklósnak adományozta a siklósi várat a birtokkal együtt. Így majd egy évszázadig a Tari család fészke lett Sirok.
1472-ben Hunyadi Mátyás király a Tari Györgyöt, annak féktelen erőszakossága miatt, hűtlenség vétkében bűnösnek találta és fő- és jószágvesztésre ítélte. A király Guthi Országh Mihálynak és Kompolti Miklósnak adományozta a várat. Végül a két család közötti egyezségnek köszönhetően a 16. század elején Sirok és vidéke teljes egészében az Országh család birtoka lett.
A vár alatt keletkezett Sirokalja nevű falu 1426-ban már megvolt, s a 15. században már mezővárosi rangot kapott.
Magyarország egyik legszebb sziklavára erős vár hírében állt, a törökök nem is próbálkoztak csatában bevenni, mégis sikerült elfoglalniuk
Amikor 1596-ban a vár védői tudomást szereztek Eger elestéről, az ott lakók és a vár őrsége elmenekült, így Ali és Ahmed basa csapatai szabadon vonultak be a vár falai közé. Ők erősítették meg az alsó vár védőfalait is, a legenda szerint a környező falusi templomok erős köveiből. A várban és a várfalak mentén törökök telepedtek le, míg a falu, Sirokalja a 17. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. Török neve Siroka lett. Felszabadulása is Eger ostromához köthető.
Amikor Doria János tábornok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, és tízezer főnyi német, osztrák, magyar lovasság és gyalogság vont szoros, jól zárt gyűrűt Eger köré, a Sirokon állomásozó török csapatok a várból kivonultak és az egri védők segítségére siettek. A törököktől elhagyott vár kincstári birtokba került.
A hadi jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban Scipio Bagni gróf birtoka lett (más uradalmakkal egyetemben), aki rendbe hozatta és császári őrséggel látta el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem játszott, 1710 tavaszán az Eger felé közeledő császári hadakhoz állt labanc hajdúk fészkelték be magukat az elhagyatott, de még jól védhető várba. Az egri kuruc őrség azonban Rákóczi parancsára kiűzte őket onnan, és ezután vagy harminc kuruc hajdúval őrizte Sirokot. Ez a gyalogság azután aranyat ért volna az ostrom zár alá vett Egerben, de 1710 októberében már nem jutottak át a császári vonalakon. Ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották több magyar várral együtt.
1735-ben már ezt írta Bél Mátyás a siroki várról: „Nem lehet tudni, mikor épült. A Nyáryak birtokolták, s miután tőlük átháramlott, manapság Orczy István britokában van. Műskor, a minapi Rákóczi-féle felkelés idején néhány magyar gyalogos mentsvára volt. De miután kiűzuték őket, bukásukkal együtt a vár épülete is pusztulni kezdett. Ugyanis a tanácsos munkákat a tulajdonosok elhanyagolták, s csak a puszta kőfalak maradtak meg.”
A várrom ma műemléki védelem alatt áll. Az alsó vár zömét mára megújították, de a nagyobbik felső vár feltárása és rendbetétele még várat magára.
A Barát- és Apáca-sziklák (más néven Bálványkövek) legendája
A vár északi oldalán magasodnak a különleges látványt nyújtó piroxin-andezit szikláék, Ezek a sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott anyagból keletkeztek. A köznyelv a Barát és Apáca neveket adta a szikláknak, több históriát kerekített hozzájuk. A népi legenda szerint a vár környékén ténykedő barát és egy apáca egymásba szeretett és ezért büntetésül kővé változtak. Valójában keletkezésükkor a kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak a beágyazódtak, majd az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak ki ezek a szoborszerű kőalakzatok. A sziklaképződmény a Törökasztalnál ér hirtelen véget.
Irodalom: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon;
Várak, kastélyok, templomok – Kiszelyné Tóth Anett: Guthi Országh Kristóf és legkedvesebb vára, Sirok
