Monokon járva nehéz úgy elsétálni a Kossuth-ház mellett, hogy ne álljunk meg egy pillanatra: a csendes település közepén álló régi kúria falai között született 1802-ben a magyar történelem egyik legismertebb alakja.

Kihagyhatatlan helyszínek – Ahol Kossuth Lajos megszületett
Monokon többször jártam már, és minden alkalommal ugyanaz az érzés fogad a Kossuth-ház előtt: első pillantásra egyszerű, nyugodt épületnek tűnik, de amikor belépünk, hirtelen egészen közel kerül hozzánk a történelem. Nehéz nem arra gondolni, hogy több mint kétszáz évvel ezelőtt ugyanitt élt egy fiatal házaspár, Kossuth László és felesége, Weber Karolina, és itt született meg második gyermekük, Kossuth Lajos.
A község központjában, a hajdani Nagy-kút partján álló épületet Andrássy István gróf építtette 1780 és 1782 között. Eredetileg uradalmi tisztilaknak készült, a korabeli udvarházak mintájára. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős, copf stílusú épület ma is őrzi 18. századi karakterét. A copf stílusú, uradalmi tisztilakként használt épület a régi udvarházak mintájára készült. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős épületet a XIX. században udvari szárnyépületekkel U alakúra bővítették. A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el.
A Kossuth család 1799 őszén költözött ide. Kossuth László az Andrássy-uradalom ügyészeként dolgozott, feleségével pedig néhány évig Monokon éltek. 1802. szeptember 19-én itt született meg fiuk, Kossuth Lajos.
Nem csak egy szülőház
A ház története önmagában is érdekes. A 19. század folyamán udvari szárnyakkal bővítették, így alakult ki a ma is látható U alakú együttes. Az épület több részlete megőrizte eredeti hangulatát: vastag falai, régi ablaknyílásai, belső kiképzése és egy fennmaradt kandalló is arról mesél, milyen lehetett egy 18. század végi uradalmi lakóházban élni.
Érdemes nem sietve, ezen is legyünk túl-gondolattal végigjárni a szobákat. A helynek van egyfajta csendje, amely egészen más élményt ad, mint egy nagyvárosi múzeum. Itt nemcsak tárgyakat nézünk: maga az épület is a kiállítás része.
Az épület megújult állapotában az eredeti elemek is megőrződtek. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes 6 szoba 80 cm-es falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt, az eredeti falfelület egy festett része is megcsodálható. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok pedig a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. Az eredeti kandalló már csak a középső utcai szobában maradt meg, a többit lebontották, és 1870-től cserépkályhákkal fűtöttek.
A homlokzaton 1911 óta emléktábla jelzi, hogy különleges helyen járunk. A Gárdos Aladár által készített bronz melldomborművet Kossuth születésének 110. évfordulója alkalmából helyezték el.
Kossuth emlékezete Monokon
Az első emlékkiállítás feliratos tábláján ezt olvashattuk: „A szabadságharc centenáriuma és Kossuth Lajos halálának 55. évfordulója alkalmából a szabadságharc vezérének szülőházát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium múzeummá rendezte be.”
A szülőházból 1949-ben, a szabadságharc centenáriumán alakítottak emlékmúzeumot. A kiállítás anyaga több jelentős magyar közgyűjteményből érkezett, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményéből.
A Kossuth Emlékmúzeum 1963 óta a Magyar Nemzeti Múzeum egysége. A kiállítás Kossuth életét és történelmi szerepét idézi fel, de számomra a legfontosabb mégis maga a helyszín: az a szoba és az a ház, ahol 1802-ben megszületett.
Monokon járva ezért érdemes időt hagyni erre a látogatásra. Nem feltétlenül azért, mert hosszú órákra leköti az embert, hanem mert van néhány hely, ahol a történelem különösen közel kerül hozzánk. Kossuth szülőháza ilyen hely. Az ember kilép az ajtón, körülnéz a csendes településen, és egy pillanatra könnyebb elképzelni, milyen lehetett itt az élet több mint kétszáz évvel ezelőtt.


