A gímszarvasok bőgése évről évre különleges kulturális és természeti élményt kínál: a vezetett túrák, kisvasutas programok és interaktív előadások nemcsak a vad világába engednek bepillantást, hanem a magyar táj ősi hagyományait is felelevenítik.
A gímbikák hangja egyszerre szerelmi vallomás és erőfitogtatás
A túrák népszerűsége töretlen, a jelentős gímszarvas állománnyal rendelkező erdőgazdaságoknál már komoly tradíciója van a programsorozatnak. Sok helyen kisvasutazással kötik egybe az egyre több természetkedvelő látogatót vonzó kirándulásokat. A túrákat általában interaktív előadások előzik meg, ahol felkészült, tapasztalt erdész-vadász szakemberek mutatják be a vadgazdálkodás jelentőségét és a gímszarvasok életének meghatározó jelenségét, a szarvasbőgést. A szarvasok életének, viselkedésének bemutatásán túl előkerülnek a különféle bőgőkürtök is, amelyekkel az előadók élethűen imitálják az egyes hangokat.
Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket
Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este. Az Északerdő Zrt. Pálházán élményvonatot indít, az EGERERDŐ Zrt. Felsőtárkányban szervez szarvasbőgő járatot, Annafürdőn éjszakai túrán vezetnek be az erdő titkaiba, míg a Vértes és Gerecse erdeiben jótékonysági túrák során élvezhetjük a különleges hangok kavalkádját. A Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken, a Bakony és a Balaton-felvidék erdeiben is elkezdődik a gímszarvasok násza, a szarvasbőgés időszaka. Zalaegerszeg környékén a Csömödéri Állami Erdei Vasút nyitott kocsijaiból hallgathatjuk közelebbről a bikák küzdelmét, Kaszón kisvasút zakatol végig a bőgő erdőkön, és a főváros környékén, a Pilisi Parkerdő szervez szentendrei és budapesti programokat. A nemzeti parkok, így a Duna–Dráva Béda-Karapancsán, vagy a Kiskunsági Őrjegben szintén esti programokkal készülnek.
A gímbikák hangja egyszerre szerelmi vallomás és erőfitogtatás, mély, öblös bőgésükkel magukhoz hívják a teheneket, miközben figyelmeztetik riválisaikat is. A természet ebben az időszakban megmutatja legősibb arcát, a gímbikák először hanggal ütköznek meg egymással.
Amennyiben hang alapján a másik hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a csapatbika, úgy a kihívó felkeresi legyőzendő riválisát. A találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb, de ha kell, agancsaik összecsapásával döntik el a harcot.
Korlátozásokkal is találkozhatnak a természetjárók
Az őszi vadászidény során korlátozásokkal is találkozhatnak a természetjárók. Az erdők rekreációs szerepe az utóbbi időben felértékelődött, egyre többen választják az aktív kikapcsolódást. Az erdőlátogatás szabályozásának a célja éppen ezért az őszi időszakban az, hogy a vadászok és a természetjárók kölcsönösen figyeljenek egymásra és a vadállományra.
Az erdőtörvény pontosította a vadászattal összefüggő szabályokat, és a korábbi gyakorlatot enyhítve lehetővé teszi a kijelölt túraútvonalak használatát a vadászati idényben is. Az állami erdészeti társaságok arra kérik az erdőlátogatókat, kirándulókat, hogy tájékozódjanak előre az időszakos korlátozásokról. A vezetett túrákon az erdész, vadász szakemberek biztosítják, hogy a látogatók biztonságban legyenek, miközben reális esélyük van meghallgatni a szarvasbőgést.
Érdemes a programot meghirdető oldalon közvetlenül tájékozódni a részletekről. Ajánlott minél előbb jelentkezni a megadott elérhetőségeken, ezek a túrák ugyanis nagyon népszerűek és hamar betelnek.
