Budapest, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosa az 1930-as évek elején kapta a „Fürdőváros” címet. A Szent Gellért Gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a XII. századból is találhatók feljegyzések.
Fürdő a Gellért-hegy lábánál
A mai Budapest kétezer éve fürdőivel fémjelzett hely: különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei jelentik az első, korai korszakot. A honfoglalást követő legkorábbi értékelhető emlék 1178-ból való, amely a mai Óbuda-Újlak (Lukács és Császár Fürdők) területén említ települést Felhévíz néven. A későbbi leírások szerint az alhévizi forrás a Szent Gellért-hegy tövében volt. A második nagy korszakot a török uralom hozta meg a gyógyvizekre épített, sajátos stílusjegyeket és igényességet hordozó, egyedi fürdőkultúrát megtestesítő közösségi épületeivel. A budai hévforrások hasznos voltáról már az 1700-as évek első harmadában regisztrálhatók tanulmányok – áll a a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) közleménye szerint az MTVA.
Számos középkori utazó számolt be arról, hogy itt fürdött. A fürdő honlapján olvasható ismertető szerint a ma is látogatható épülete helyén az első említésre méltó épület, egy Szent János által, a feljegyzések szerint 1178-ban alapított kórház volt, amelyben pestises betegeket kezeltek. Ezt követően II. András épített a közelben egy kórházat, melyben lánya, Szent Erzsébet leprás betegeknek nyújtott segítséget. Ezek alapján bizton állíthatjuk, hogy a mai Szent Gellért fürdő vízének csodás gyógyhatása már ekkor is ismert volt.
A török hódoltság idején a világutazó Evlija Cselebi egy elhanyagolt fürdőről írt, melynek vize sokféle bajra jó. Buda visszafoglalása után, 1687-ben I. Lipót a romba dőlt fürdőt udvari orvosának, Ilmer Frigyesnek ajándékozta, aki ismét újjáépítette, és a Szüzek Fürdőjének nevezte el. A fürdő amúgy rossz hírnévnek örvendett, mert a kerítésen át sokan lesték meg az itt fürdőző nőket. A víz iszaptartalma miatt Sáros fürdőnek nevezett szálloda és fürdő 1832-ben épült meg.
A régi fürdőt 1894-ben, a Ferenc József (ma: Szabadság) híd építésekor lebontották, és új építését határozták el. A meghirdetett pályázaton Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor terve is első díjat kapott. A késő szecessziós épület 1912 és 1918 között a tervek ötvözésével épült meg. A fürdő színes üvegtetővel fedett központi csarnoka Huszár Adolf „Vénusz és Ámor” című szobrával. A díszablakok Hende Vince tervei alapján készültek Róth Miksa üvegfestő műhelyében.
A 3500 vendég számára tervezett, négyemeletes, 176 szobás szálló 1918 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A lakosztályokat termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el, falai között egy harmincágyas kórház is működött.
A szálló fénykora a két háború közötti időszakra esett: 1921-től a II. világháborúig a szálloda aranykorát élte. Az étterem első bérlője Freinreisz Károly (az ismert zenész nagyapja) volt. Majd az éttermét két évtizeden át Gundel Károly vezette, több híres ételét is itt alkotta meg.
A jó hírnévnek és a busás üzleti bevételeknek köszönhetően tovább gyarapodott a szálloda. 1927-ben 60 szobával bővítették a szállodai részt, és Sebestyén Artúr tervei alapján 1927. augusztus 17-én megnyitották a világ első hullám strandfürdőjét. 1934-ben a szálló télikertjéből kialakult a mai pezsgőfürdő.
A Budapestre látogató hírességek kedvelték a pazar belső tereiről, teraszairól és medencéiről híres fürdőt, amely a budapesti társasági élet központjává vált.
A II. világháború a szállodát sem kímélte, csupán a falai maradtak meg. A szakaszos felújítás 1972-re fejeződött be, az épület teljesen visszanyerte eredeti képét, és megnyílt az újjáépített Gellért-hegy felőli szárny. A Fővárosi Fürdőigazgatóság régi pompájában állíttatta helyre az uszodákat, a termálfürdőket és a fürdőcsarnokot. A jellegzetes keleti kúpos formájú tornyok, a mozgalmas homlokzat, amelynek erkélykorlátait lant- és madármotívumok díszítik, messziről vonzva a tekintetet.
A szálloda belsejében kevésbé, de a fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, művészi mozaikokkal, színes üvegablakokkal és szobrokkal. A szálloda recepciójától induló lépcső dísze az 1993-ban készült üvegablak, amely a régi magyar regében szereplő Csodaszarvast keresőket ábrázolja.
A pótolhatatlan eredeti belső díszítés a Zsolnay-majolikákkal a szállodában elpusztult, de a fürdőben csaknem mindenütt fennmaradt az eredeti szecessziós berendezés, a művészi mozaikok, a színes üvegablakok és szobrok. A fürdő átfogó felújítása 2007–2008-ban zajlott, a szabadtéri hullámfürdő és a hullámterasz termálvízű medencével egészült ki.
A Szent Gellért fürdő és hotel a főváros első luxuslétesítménye volt, illetve sokáig Európa egyik legmodernebb komplexumaként volt számon tartva.
A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője, ahol szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, komplex fizioterápiás osztállyal (nappali kórház), fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik. A pezsgő- és hullámfürdő mellett igen közkedvelt a női és naturista társas tetőnapozó.
A négycsillagos, jelenleg 234 szobás, patinás szálloda vendégkönyvei a zenész Pablo Casals, Arthur Rubinstein, David Ojsztrah, Yehudi Menuhin, Richard Nixon amerikai elnök, a dalai láma, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és még számos híresség nevét, elismerő sorait őrzik, és a közelmúltban több hollywoodi filmben is feltűnt.
