Máig nem tudni bizonyosan, Everest látta-e saját szemével a világ legmagasabb hegyét. 225 éve született Sir George Everest angol mérnök, földrajztudós, India első feltérképezője, akiről a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet elnevezték.
1790. július 4-én született a walesi Crickhowellben. Már az angliai katonai iskolákban (Royal Military College, Marlow, Royal Military Academy, Woolwich) kitűnt a műszaki tárgyakból, de főként a matematikában jeleskedett.
1806-ban belépett a Brit Kelet-indiai Társaságba, és a következő hét évben a tüzérségnél szolgált Bengáliában hadnagyi rangban. Részt vett Jáva szigetének elfoglalásában, majd 1818-ban Indiába került a szubkontinens térképészeti felmérésével megbízott Lambton ezredes mellé. A gigantikus vállalkozás háromszögeléssel mérte fel a hatalmas gyarmatot egy délkör mentén a déli Comorin-foktól a Himalájáig, 2400 kilométer hosszan. Az 1802-ben indult vállalkozás időtartamát először öt évre becsülték, végül negyven lett belőle, s a számítógép előtti korszak legbonyolultabb egyenleteit kellett hozzá kiszámolni.
Elődjének 1823-ban bekövetkezett halála után Everest „örökölte meg” a feladatot, amelyet 1830-tól India főtérképészeként végzett. Fáradhatatlanul, pontosan és leleményesen dolgozott, számtalan újítást vezetett be a mérőeszközök, módszerek és számítások terén.
1843-ban visszavonult, hazatért Angliába, ahol megválasztották a legrangosabb tudományos testület, a Royal Society tagjának. 1861-ben lovagi címet kapott, s hetvenhat éves korában, 1866. december 1-jén hunyt el Londonban.
Máig nem tudni bizonyosan, látta-e saját szemével a világ legmagasabb hegyét. Az azonban bizonyos, hogy a Himalája tizenötödik csúcsát 1852-ben az ő módszerének alkalmazásával mérte fel utóda, Andrew Scott Waugh, aki a tudomása szerint névtelen csúcsnak a Mount Everest nevet adta, „örökre megörökítendő a földrajzi kutatások kiváló mesterének emlékét”. (Ugyanebben az évben Rádhanáth Szikdar bengáli matematikus volt az akkori adatok birtokában kimondta, hogy a 15-ös csúcs a világ legmagasabb csúcsa). Ma már ismert, hogy a csúcsnak több neve is volt, csak az angol mérnök ezeket nem ismerte: tibeti nyelven Csomolungmának, nepáliul Sagarmathának hívták. Everest ellenezte a névadást, de 1865-ben (még Everest életében) a Royal Society hivatalosan is jóváhagyta Vaugh javaslatát.
A tudósok ma csak abban értenek egyet, hogy ez a világ legmagasabb hegye, magasságán azóta is vitatkoznak. Az első mérés 8839 méter volt, a későbbi mérések 8848 métert adtak. 1998-ban egy amerikai expedíció 8850 métert, 2005-ben egy kínai 8844 métert számított, aminek az lehet az oka, hogy a hegy tetején a hó és jégsapka vastagsága időről időre változik. A Mount Everest a tektonikai tevékenység következtében évente mintegy 4 mm-rel nő, de a 2015. évi tibeti földrengés során néhány milliméterrel csökkenhetett.
A világ legmagasabb hegyét 1953-ban hódította meg a nepáli Tenzing Norgay és az új-zélandi Sir Edmund Hillary. Oxigénpalack nélkül 1978-ban az olasz Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler jutott fel a csúcsra, első magyarként pedig Erőss Zsolt mászta meg 2002-ben.
