Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Termál, de nem magyar; mi az? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra+

Termál, de nem magyar; mi az?

Szerző: / 2015. november 14. szombat / Kultúra+, Utazás   

Yufuin, Japán (Fotó: Japánspecialista) Vulkánok, onsen fürdők és látványos hőforrások várják a Japán harmadik legnagyobb szigetére, Kyushura utazókat, akik a nagyvárosok után szeretnék megismerni az ország vidéki részét is. A sziget esszenciája mindannak, ami Japán: évezredes fürdőkultúra, természetközeli mindennapok és vidéki romantika.

Évezredes fürdőkultúra Japánból

A rendkívül erős vulkanikus aktivitás miatt az ország – és különösen Kyushu – szinte hemzseg a vulkánoktól, valamint a fürdésre alkalmas és alkalmatlan, természetes hőforrásoktól. Beppu városa az egyik leghíresebb fürdőhely, ahol a kutatók szerint már 50 ezer évvel ezelőtt is forró gyógyvíz zubogott fel a talajból, jelenleg pedig csaknem háromezer hőforrást tartanak számon a városban. Nem meglepő hát, hogy a japánok rendszeresen kinyújtóztatják tagjaikat a kialakított fürdőkben, vagyis onsenekben. Ebben nem is különböznek túlságosan tőlünk, magyaroktól.

Hadaka no tsukiai, „meztelen szocializálódás”

Japánban a fürdőzés igazi közösségi esemény, emiatt is illetik a „meztelen szocializálódás” kifejezéssel. Az onsenekben való fürdőzésnek külön kultúrája van, számos hagyománnyal és szokással. Simon Karolina, a Japánspecialista utazási iroda kiutaztatási vezetője mesélt ezekről:

A japán fürdőkultúra fontos szabálya, hogy fürdés előtt alaposan le kell zuhanyoznunk, hogy a víz tiszta maradjon. Az onsenek a nyugalom és feltöltődés helyszínei, ahol csendben vagy fürdőtársaikkal beszélgetve töltődnek fel a japánok és az országba látogató vendégek. Érdemes felkészülni arra is, hogy az onsenek többségében a meztelen fürdés a szokás, fürdőruhában nem lehet bemenni, a férfiak és a nők pedig általában elkülönítve fürdőznek.

Az onsenekbe látogatva tehát ablak nyílik a japán kultúrára: a fürdőzés előtti, aprólékos tisztálkodás az erre külön kialakított, tükörrel, kis székekkel, tusfürdővel és samponnal felszerelt fülkékben történik, a medencéket pedig a diszkréció és a csendes, szemlélődő nyugalom jellemzi.

Onsen, Japán (Fotó: Japánspecialista)

A japán vidék szépsége

Beppuba érkezvén csupán annyit látunk, hogy a város felett folyamatos gőzfelhő lebeg; messziről nézve olyan, akár egy lábos, melyben évezredek óta forr a víz; végtére is a település – az amerikai egyesült államokbeli Yellowstone Nemzeti Park után – a világ második legnagyobb termálforrása. Közülük is különleges figyelmet élvez a Jigoku, vagyis pokol nevet viselő nyolc hőforrás, melyekből forró, akár 150 Celsius fokos víz tör fel. Igazi életre szóló élmény a 200 méter mély, vas-szulfáttól tengerkék színű, folyamatosan forrásban lévő, 98 fokos Tenger-pokol (Umi Jigoku) szélén állni, vagy épp a nevét a felszínén lebegő óriási sár-buborékokról kapó Sár-pokol melletti kristálytiszta vízben lábat áztatni.

Umi-jigoku, Japán (Fotó: Japánspecialista)

Bepputól alig néhány kilométerre található Yufuin, egy többek között levendulaültetvényekkel, hangulatos házikókkal és persze onsenekkel teli kis falu. Igazi kirándulóhely, ahol kerékpárt bérelve járhatjuk be a hegyekkel körülvett folyópartot és a mesebeli utcácskákat.

Ha pedig kalandra vágyunk, érdemes megtekinteni a sziget vulkánjait is, például a Sakurajimát és Japán legnagyobb, ma is aktív vulkánját, az Asót.

„A Sakurajima 1955 óta folyamatosan füstöl, és az Aso is igazi világszám; itt található a világ legnagyobb kalderája, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre. Az Aso ma is nagyon aktív, és ha szerencsénk van, és látogatásunkkor csökken az aktivitása, a hegyet megmászva hihetetlen élményben lehet részünk, testközelből megcsodálva a vulkán fortyogó, füstölő kráterét” – avat be minket Simon Karolina.

Sakurajima, Japán (Fotó: Japánspecialista)