110 éve, 1907. október 30-án született Ránki György Kossuth-díjas zeneszerző, aki azt vallotta, hogy a könnyűzene is lehet tartalmas, a komoly is lehet üres.
Ránki György életműve rendkívül izgalmas. Kodály-tanítványként indult, de letért a népzenei inspiráció kizárólagos útjáról, és nyitott a szórakoztató, könnyűzene irányába is. Ez jól érződik legnépszerűbb művén, a Pomádé király új ruhája című operán is. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy széles, európai látásmóddal rendelkező komponista volt.
Ránki György 1907. október 30-án született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést, majd Lajtha László mellett folytatott népzenei tanulmányokat. 1947-48-ban a Magyar Rádió zenei osztályát vezette, ezt követően két évig Londonban és Párizsban élt.
A sokarcú zeneszerző azt vallotta, hogy a könnyűzene is lehet tartalmas, a komoly is lehet üres. Írt operát, musicalt, dolgozott a film, színház és a rádió számára, egyes darabjai szabályszerű slágerekké váltak. Zenéjét a humor, a groteszkre való erős hajlam, a zenei idézőjelek használata jellemezte, kiváló hangszerelő készséggel párosulva.
Operái közül legismertebb az 1953-ban bemutatott Pomádé király új ruhája, amelyért a következő évben Kossuth-díjat kapott. Az Andersen meséje nyomán a Magyar Rádió felkérésére írt, áthallásokra kiváló alkalmat nyújtó darab szövegét Károlyi Amy írta, s Ránki később két szvitet is összeállított belőle. Legnépszerűbb műve az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája (1961), amelynek szövegét Hubay Miklós és Vas István jegyezte. A darab több mint negyven éve rendszeresen szerepel a színházak műsorán, készült belőle film-és tévéváltozat is.
1970-ben misztériumoperát szerzett Madách Az ember tragédiája című drámájára (ezt tartotta legjelentősebb vállalkozásának), operát komponált Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művére, 1962-ben Muzsikus Péter címmel gyermekoperát szerzett Chitz Klára ifjúsági regénye alapján, Romhányi József szövegével. Kantátát írt József Attila A város peremén című versére, 1944 című oratóriuma Radnóti Miklós előtti tisztelgés a költő Á la recherche című verse alapján, Ének a városról című oratóriumát Déry Tibor ihlette.
Balettzenéi közül a Pázmán lovag Arany János, a Cirkusz című szimfonikus táncdráma Karinthy Frigyes novellája nyomán készült. Komponált két szimfóniát, több zenekari és kamaraművet.
Ránki György mintegy ötven filmzenét írt (pályája elején ebből élt), az ő műve a Két bors ökröcske című rajzfilm, a Körhinta, A beszélő köntös, az Édes Anna, Az Aranyember, a Hattyúdal című filmek kísérőzenéje, utóbbiból a Villa Negra románca már önálló életet él. Ő szerezte a népszerű bábfilmsorozat, a Mekk mester zenéjét, Romhányi József szövegére.
Munkásságát két ízben Erkel-díjjal ismerték el (1952, 1957), 1967-ben Érdemes Művész lett. 1987-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki, 1988-ban megkapta a Kiváló Művész címet, halála előtt három nappal életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Ránki György hosszú betegség után 1992. május 22-én halt meg Budapesten, egykori lakóhelyén, a II. kerületi Gül baba utca 36. számú ház falán tábla őrzi emlékét.
2014-ben Ránki György (1907-1992) és Bozay Attila (1939-1999) zeneszerzők hagyatéka az MTA BTK Zenetudományi Intézet „Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumába került. Ránki esetében a család, különösen fia, a szintén zeneszerző Ránki András már elkezdte rendszerezni és feldolgozni az anyagot, Pethő Csilla tollából pedig egy kismonográfia is született már a komponistáról 2002-ben. A hagyaték legértékesebb részei kétségtelenül a zenemű-kéziratok, emellett hangfelvételeket, recenziókat, elemzéseket, leveleket, plakátokat, meghívókat, kitüntetéseket, fotókat tartalmaz, továbbá megtalálható benne Ránki költői, írói munkásságának kéziratos anyaga is. A letéti szerződést júliusban írták alá az örökösökkel, azóta a hagyaték már meg is érkezett az Erdődy-palotába, jelenleg rendszerezik, digitalizálják, és előkészítik egy jövőbeli kiállításra.
