Quantcast
265 éve született William Blake - Cultura.hu
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) 265 éve született William Blake című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

265 éve született William Blake

Szerző: / 2022. december 7. szerda / Kultúra, Irodalom   

265 éve, 1757. november 28-án született Londonban William Blake angol költő, festő, rézmetsző, akiről Wordsworth ezt írta: „E szegény ember kétségkívül őrült volt, de ebben az őrületben is volt valami, ami érdekesebb Lord Byron vagy Walter Scott minden józanságánál.”

„Rögtön megláttad benne az alkotót, a felfedezőt, akiből minden korban csak nagyon kevés akad: egy csak Dantéhoz fogható egyéniséget. Csupa energia volt. Az eszmékkel teli élet lángolása és atmoszférája sugárzott belőle… Nyílt ember volt, célratörő, mindig az igazságot kereste, kevéssel is beérte: Szabad volt tehát, nemes és boldog… Tekintete, a legtisztább, amelyet valaha is láttam, fénylett, de nem tévelygett, tiszta volt és fürkésző, ugyanakkor mégis érzékeny, zsenialitás izzította, finomság enyhítette. Rettenetes is tudott lenni. A ravasz és hazug emberek féltek tőle, de tekintetét sohasem szegezte rájuk. Átdöfte őket, aztán elfordult tőlük… Így maradt meg bennem Blake.” (Adam Konopacki: William ​Blake)

John Linnell: William Blake (1757-1827) költő portréja, 1825 (Fotó: Wikimédia)

A rézmetsző mesterség kitanulása után a Királyi Akadémiára járt. Igen erős hajlama volt a miszticizmusra, látomásaiban angyalok és szellemek látogatták, köszönt az utcán elhaladó Szent Pálnak, társalgott Szűz Máriával és Gábriel arkangyallal. E misztikus elragadtatás ihlette művészetét, s hozott létre egy sajátos, az őskereszténység szemléletéhez visszatérő magánmitológiát

WILLIAM BLAKE: A REGGELHEZ

Ó, szent szűz, hófehérben! tárd az ég
Arany kapuját, és suhanj, suhanj;
Ébressz mennyei hajnalt, keltsd kelet
Kamráin a fényt, és hozd el a mézes
Harmatot, megcsillantva nappalunkat.
Sugárzó reggel, köszöntsd a napot,
E korán kelő vadászt, ó, jelenj meg
Koturnusodban dombhajlatainkon.
(Fordító: Tandori Dezső)

1782-ben feleségül vett egy szegény analfabéta lányt, akit írni, olvasni és festeni tanított, s aki az életben és a munkában is hűséges társa lett.

Néhány évig működő nyomdájában kezdte alkalmazni az „illuminált nyomtatás” módszerét, s későbbi köteteit is így publikálta. E színes eljárással készült első remekműve, Az ártatlanság dalai, amelyet A tapasztalás dalai követett, „az emberi lét két ellentétes állapotának bemutatása”. Utóbbi kötet csodálatos és izgalmas verse a Tigris, amelyet magyarra Kosztolányi és Szabó Lőrinc is lefordított.

Blake elbeszélő költeményekkel is próbálkozott, fő versformája a hosszú, rímtelen sor lett. Sokak szerint legjobb műve A Menny és a Pokol Házassága, a gondolati összhang és humora miatt.

1793 és 1800 között keletkeztek az úgynevezett Próféciák (Amerika, Európa, Albion leányainak látomásai, Urizen könyve, Ahania könyve, Los éneke), amelyek széles, szabad ritmusokban saját mitológiáját mondják el: a kozmoszban, a történelemben, az emberi lélekben vívnak hősi csatát az értelem, a képzelet, a lázadás erői.

WILLIAM BLAKE: ISTENI KÉPMÁS

Kegyetlenség: emberi szív,
Féltékenység: emberi kép,
Terror: istenember-alak,
Titok: emberi öltözék.

Ember-öltözék: vert acél,
Ember-alak: kohó, s lobog,
Ember-kép: zárt kemenceszáj,
Emberi szív: éhes torok.
(Fordító: Weöres Sándor)

Blake elvet minden dogmatikus kényszert, merev hittételt, lázad a konvencionális erkölcs ellen, hitet tesz a szabad szerelem mellett. (Ő maga harmonikus és puritán házasságban élt, idegen volt tőle mindenfajta kicsapongás.)

Az 1800-as évek elején egy garázda katona felségsértéssel vádolta meg, de a bíróság végül felmentette. 1804-ben fejezte be nagyszabású művét Vala, avagy a négy Zoa címmel, amelyben az élet négy alapvető energiájának küzdelmét írja le bonyolult mitológiai keretben.

Az 1803 és 1820 közötti nyomorúságos időszakban nehezen tudott munkát szerezni, 1809-ben rendezett kiállítása teljes kudarc volt. Ekkor született két, nagy erejű epikai műve, a Milton, amelyben saját megvilágosodását írta le, és a Jeruzsálem, amely végső objektív látomása a mindenségben ható erőkről.

1820 után élete jobbra fordult, bőkezű patrónusra talált, s egy kisebb művészcsoport is alakult körülötte. Ekkor már inkább csak a festészetnek szentelte idejét, elkészült a Jób könyve ihlette akvarellsorozata, majd Dante Isteni színjátékát illusztrálta. 

Betegen is ezen dolgozott, amikor 1827. augusztus 12-én meghalt. Jeltelen sírba temették a Bunhill Fieldsben.

William Blake:  A három Mária a sírnál (Fotó: Fitzwilliam Múzeum/Wikimedia)