Az emberiség történetének egyik legrégebbi, 40 ezer éves műalkotását sikerült kiegészíteniük tübingeni régészeknek.
A régészek szerint a Sváb-Alb-hegységben 40 ezer éve a világ első fejlett műveltségű népe élhetett.
A Sváb-Alb-hegységben lévő Vogelherd-barlangban bukkantak egy 40 ezer éves, mamutcsontból készült oroszlánfejre, amely pontosan illik egy hiányos állattestre. Utóbbit nyolcvan éve találták a Niederstotzingen közelében lévő üregben – közölte a Tübingeni Egyetem.
A régészek szerint a Sváb-Alb-hegységben 40 ezer éve a világ első fejlett műveltségű népe élhetett. Sehol másutt nem találtak ilyen régi figurális művészetre utaló leleteket, mint az Alb jégkorszaki barlangjaiban.
A tartomány kormánya ezért szeretné elérni, hogy a barlangokat felvegyék az UNESCO világörökségi listájára.
A Vogelherd-barlangot a régészek 1931-ben kezdték el felderíteni, eközben találták meg az oroszlán testét. Mivel akkoriban számos földterületet felszínesen ellenőriztek, Nicholas Conard kutató és csapata 2005 és 2012 között a területet még egyszer, tüzetesen átvizsgálta. A teljes oroszlánszobrocskát a Tübingeni Egyetem múzeumában állítják ki.
A legismertebb innen származó lelet a Hohler Fels-i Vénusz, amely az emberiség történetének legrégebbi ismert emberalakja. A 2009-ben, a Hohle Fels-barlangból előkerült 6 centiméteres, teltidomú nőfaragványnak sem lába sem feje nincs, de kicsit balra tolódva, a válla fölött egy gondosan kimunkált gyűrű látható, és a szobor sima felülete is arra mutat, hogy függőként viselhette gazdája. A szobrocska bal karja és a bal válla hiányzik. A szobor nem volt festett, de több vésett csík húzódik rajta.
A Hohle Fels-i lelet is arra utal, hogy a nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt Európába érkezett emberek képesek voltak szimbólumok alkotására és az absztrakt gondolkodásra, akárcsak a modern emberek. Azok az izraeli és afrikai kövek, amelyeket elődeink azért gyűjthettek, mert az emberre hasonlítottak, csaknem kétszer ennyi idősek ugyan, de nem emberi kéz faragta őket.
