70 éves lett Hernádi Judit: a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész pályája tele van meglepő fordulatokkal, ikonikus szerepekkel és emlékezetes zenei sikerekkel.
„Abban egészen biztos vagyok, ha bármilyen botlásunkkal, tévedésünkkel, félrenézésünkkel kapcsolatban elmarad a szembesülés, akkor nincs esély a feloldozásra.”
1. Nem volt könnyű diákélet
Hernádi Judit 1956. április 11-én Budapesten született, édesapja gyermekorvos volt. Iskolai évei azonban korántsem alakultak zökkenőmentesen: magatartási problémái miatt több intézményből is eltanácsolták. Végül levelező tagozaton fejezte be tanulmányait, majd fiatalon munkába állt.
2. Korán férjhez ment
Mindössze 17 évesen, gyámhatósági engedéllyel kötött házasságot, amely azonban nem bizonyult tartósnak. Ez az időszak is hozzájárult ahhoz, hogy később tudatosabban keresse saját útját.
„Ahogy haladt előre az előadás, úgy nőtt a szorongásom, és halál komolyan, teljes szívemből reménykedtem abban, hogy legkésőbb a szünetben leesik a csillár, összedől az épület, bombariadó miatt kiürítik a színházat, tűz üt ki vagy bármi más olyan esemény történik, aminek köszönhetően mégsem kell belekapaszkodnom abba az átkozott kötélbe! De végül mindig legyőztem a félelmemet, és baj nélkül végigmondtam azt a butácska monológot a szerelemről.” (Hernádi Judit – Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között)
3. Egy hirtelen döntés indította el a pályán
Miután elkezdett komolyabban foglalkozni a jövőjével, a színészet felé fordult. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolara, ahová felvették, és 1978-ban diplomázott.
4. A Vígszínháztól a szabadúszásig
Pályáját a Vígszínházban kezdte, ahol több jelentős szerepben is látható volt. Később a szabadúszást választotta, és csatlakozott Törőcsik Mari Művész Színházához is. Azóta is független alkotóként dolgozik, jelenleg a Belvárosi Színház előadásaiban is szerepel.
5. Egy dal, ami mindent megváltoztatott
Nevét országosan az Örökség című film tette ismertté, amelyben elénekelte a „Sohase mondd” című dalt. Érdekesség, hogy eredetileg Kovács Kati kapta volna a felkérést, ám végül Hernádi előadásában lett sláger.
6. Színpadon, filmen és a tévében is otthon van
Számos emlékezetes filmben játszott, többek között a Mephisto, a Szamba vagy a S.O.S. Szerelem című alkotásokban. De játszott még a Holnap lesz fácán (1974); A flegma lány (Jolika); Ereszd el a szakállamat! (1975); Ki látott engem? (1977); Küszöbök (1978); Az erőd (1979); Klotild; A Pogány Madonna (1980); Örökség (1980); Mephisto (1981); Fogadó az „Örök világossághoz” (1982); Egymásra nézve (1982); Viadukt (1983); Szaffi (1984-rajzfilm); Egy kicsit én, egy kicsit te (1984); Akli Miklós (1986); Az utolsó kézirat (1987); Szamárköhögés (1987); Amerikából jöttem… (1989); Szereposztás (1991); A Skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992); Ébredés (1994); A Brooklyni testvér (1994); Szamba (1995); A vörös bestia (1996); Szeressük egymást gyerekek! (1996); A miniszter félrelép (1997); Ámbár tanár úr (1998); A hal (1998); Max (2003); Boldog Születésnapot! (2003); Pata-csata (2005); Le a fejjel! (2005); A Hét nyolcadik napja (2006); Hasutasok (2007); S.O.S. Szerelem (2007); A Nyugalom (2008); Ábel (2021); A legjobb dolgokon bőgni kell (2021) filmekben is.
A televízióban is népszerű, a Pasik egyik meghatározó arca volt. Rendszeresen látható különböző politikai-közéleti kabarékban, paródiaműsorokban (Rádió Kabaré, Szeszélyes évszakok, Heti Hetes, Gálvölgyi Show stb.)
7. Díjak és családi örökség
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el, többek között 1986-ban Jászai Mari-díjjal és é1998-ban rdemes művész címmel. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának tagja, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (2007) is elismerték. A Színikritikusok díját két alkalommal kapta meg (1981, 2018). Megkapta a Varsányi Irén-emlékgyűrűt és Ajtay Andor-emlékdíjat (mindkettő 1983), az Erzsébet-díjat (1992), a Déryné-díjat (1993), a Súgó Csiga díjat (2002), a Psota Irén-díjat (2018). A nyíregyházi Vidor Fesztiválon a legjobb női alakítás Colombina-díjával (2016) ismerték el. A Halhatatlanok Társulatának tagja (2020). Több közéleti elismerés birtokosa.
A művészet a családban is tovább él: lánya, Tarján Zsófia szintén a színpad világát választotta.
„Egy szempontból viszont nagyon más lett A Dal, mint az X-Faktor. A döntőt már nem közvetítésként néztem, hanem beültem én is a nézőtérre. A műsort az M1 stúdiójában vették fel, ahol akkor, 2014-ben már évek óta nemkívánatos személynek számítottam. Ezért szerencsére a kutya sem foglalkozott velem, nem vették fel minden mozdulatomat… Csodálatos élmény volt ez a szabadság, köszönet érte azoknak, akik elintézték, hogy az M1 ne vegyen tudomást a létezésemről! Köszönet érte, hogy úgy izgulhattam végig Zsófi fellépését és sikerét, mint bármelyik más szülő. Hogy úgy lehettem tanúja a lányom élete legfontosabb pillanatainak, hogy nem kellett viselkednem – egyszerűen csak az anyja lehettem…” (Hernádi Judit – Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között)
Hernádi Judit pályája bizonyítja, hogy a tehetség, a kitartás és az egyedi hang hosszú távon is meghatározóvá teszi a művészt – legyen szó színházról, filmről vagy zenéről.
