80 éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Rómában Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester. Az operaműfaj 400 éves története folyamán több mint 3800 zenedráma született, de mindössze 50 látható-hallható rendszeresen a színpadokon. A Parasztbecsület bizonyosan köztük van.
Pietro Mascagni 1863. december 7-én Livornóban született. Apja pék volt, aki fiából jogászt akart nevelni, így Pietro titokban tanult zenét a Cherubini Intézetben. Mikor erre fény derült, apja botrányt csapott, de nagybátyja magához vette a fiút és segítette tanulmányait. Később az apa megbékült, s mikor a nagybátyj meghalt, visszafogadta fiát házába. Mascagni ekkor 18 éves volt, s megzenésítette Schiller Örömódáját, ami oly mélyen hatott egy helyi amatőr zenészre, hogy kifizette konzervatóriumi tandíját.
Mascagni a milánói konzervatóriumban Amilcare Ponchielli tanítványa volt. Mivel mestere szigorú követelményeinek, rendszerességének képtelen volt eleget tenni, félbehagyta tanulmányait és vándor operatársulatokkal járta be Itáliát. Első operáját, a Guglielmo Ractliffet 1885-ben írta, de csak 1894-ban mutatták be Milánóban. Később megnősült és az apuliai Cerignolában telepedett le, ahol zenetanári állást vállalt és a városi zenekar dirigense lett.
Itt komponálta 1889-ben a Sonzogno zeneműkiadó pályázatán első díjat nyert Parasztbecsület (Cavalleria Rusticana) című egyfelvonásos operát. A librettót Giovanni Targioni-Tozetti és Guido Maenasci írta a szicíliai Giovanni Verga drámája nyomán – ezt 1884-től Eleonore Duse népszerűsítette prózai színpadon. A szimfonikus intermezzóval két részre osztott egyfelvonásos mű a szicíliai nép életét, szenvedélyeit ábrázolja. A darabot 1890. május 17-én mutatták be a római Teatro Constanziban, frenetikus sikerrel. Népszerűsége később sem csökkent, s általában Leoncavallo Bajazzók című operájával együtt adják elő.
1890. május 17-én mutatták be Pietro Mascagni olasz zeneszerző Parasztbecsület című operáját Rómában. Még ebben az évben, 1890. december 26-án, az operát bemutatták Magyarországon is, a Magyar Királyi Operaházban, Gustav Mahler vezényletével.
Mivel egyfelvonásos opera, a Parasztbecsület nem tölt ki egy egész estét, az olasz verista stílus egy másik rövidebb darabjával, Leoncavallo Bajazzók című operájával együtt szokták előadni. A librettót Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) írták.
A Parasztbecsület a verizmus legtisztább példája, a stílus a francia eredetű irodalmi naturalizmus olaszos, zenei megfelelője, egyben a wagneri, mitologikus és szimbolikus-ideologikus operafelfogás ellenhatásaként is értelmezhető. Az irányzat előfutára Alfredo Catalani volt, akinek La Wally című operája a zenedráma új, realistább felfogását jelezte, de előzményének tekinthető Bizet Carmenje is. A verizmushoz tartozik a Bajazzók, valamint Puccini néhány műve: A köpeny és a Bohémélet is. E darabok a szegény, egyszerű emberek nehéz, durva, tragikus életét ábrázolják a zene eszközeivel. A Bajazzók története a Parasztbecsületéhez igen hasonló: mindkettő pályázaton tűnt fel, mindkettő szerzőjük egyetlen sikeres műve s a közönség mindkettőt jobban szereti, mint a zeneesztéták. A verista irányzat az említett művekkel ki is fulladt, nem lett folytatása.
A Parasztbecsület igen szenvedélyes zenéjét több finom, csöndesebb részlet színezi. Egyik újítása a függöny mögött előadott Prelude, a Sicilianának is nevezett tenor-szerenád. Népszerű darabjai a Húsvéti kórus, a Bordal, valamint a Búcsú az anyától tragikus fináléja.
Mascaninak az Álarcosbál című operája (1901) zeneileg még tartalmasabb, mint a Parasztbecsület, mégsem aratott sikert.
A muzsikus 1895-1902 közt a pesarói Liceo di Musica, majd a római Scuola Nazionale di Musica igazgatója, 1929-ben Arturo Toscanini utódaként a Milanói Scala zeneigazgatója, 1933-ban a római Operaház zenei vezetője lett. További művei: Fritz barátunk (1891), Írisz (1898), és még több opera, köztük a Nerone (1935), amely Benito Mussolini dicsőítése.
Többi operája rutinos, csak helyenként érdekes alkotás, valódi drámai erő és invenció híján. Operáin kívül egy-egy kantátát, gyászmisét, szimfonikus költeményt s néhány zongoradarabot írt.
Karmesterként Magyarországon is több alkalommal szerepelt, főleg saját műveit vezényelte, Budapesten 1928-ban, Szegeden 1935-ben aratott nagy sikert. A Parasztbecsület magyarországi premierje 1890. decemberében, hét hónappal az ősbemutató után volt a pesti Operaházban, Gustav Mahler vezényletével, Santuzzát Szilágyi Bella, Turiddut Szirovatka Károly énekelte.
Az operaműfaj 400 éves története folyamán több mint 3800 zenedráma született, de mindössze 50 látható-hallható rendszeresen a színpadokon. A Parasztbecsület bizonyosan köztük van.
