A legenda szerint Karl May engedélyt kért tőle arra, hogy róla mintázhassa Old Shatterhandet. Xántus János néprajzkutató, akadémikus, szakíró, a budapesti állatkert alapítója 120 éve halt meg.
Xántus János (John Xantus de Vesey) néprajzkutató, akadémikus, a budapesti (akkor még pesti – 1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda, jött létre Budapest) állatkert alapítója 120 éve, 1894. december 13-án halt meg. 1825. október 5-én a Somogy megyei Csokonyán született székely eredetű családban. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy megyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. Fia a gimnázium első évét a győri bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát.
Az 1848-as forradalom idején nemzetőrnek állt, részt vett a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után a császári hadseregbe sorozták, ahonnan hamarosan megszökött. 1850-ben Londonba ment, ám másfél év után a kilátástalanság tovább űzte Amerikába.
A „korlátlan lehetőségek hazájában” változatos életet élt, sok megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, csatornaásó, kubikos. Részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé.
Családja 1856 elején Csokonyáról Győrbe költözött. 1856 decemberétől Amerikából ide küldte leveleit, amelyeket Prépost István hírlapíró – a szerző jóváhagyásával – kötetbe foglalt, és 1858 nyarán Levelek Éjszakamerikából címmel Pesten jelentetett meg. 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben című művének kézirata is, amely 1860 elején jelent meg. A legenda szerint Karl May (avagy May Károly) a művet elolvasva engedélyt kért tőle arra, hogy róla mintázhassa Old Shatterhandet, Winnetou sápadt arcú barátját. Az kétségtelen tény, hogy a híres indiántörténetek szerzője olvasta útleírásait, és nem zárható ki, hogy valóban Xántus János volt Old Shatterhand egyik előképe.
Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta. Nemzeti hősnek kijáró tisztelettől övezve 1861-ben érkezett vissza Győrbe, ahol a vármegye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta. Közben a Győri Közlönyben megjelenttette nyugat-mexikói utazásairól írott leveleit.
1862. kora nyarán ismét New Yorkba utazott. Útjának egyes állomásairól színes tudósításokat küldött a győri lap számára Levelek külföldről címmel. 1862 decemberében kinevezték amerikai konzulnak Mexikó egyik kikötővárosába, Manzanillóba. 1863 júliusában felmentették konzuli állásából, hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett. Ekkor érte üzenetet kapott otthonról, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének.
A pesti Állatkert létrehozása
1864-ben tért haza. Megromlott egészsége miatt Ótátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körutat tett, meglátogatva rokonait. Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében című értekezését, mely a Győri Közlönyben jelent meg négy részben. Barátaival egy új kaszinó létrehozásán fáradozott, és Győri Lapok címmel újságalapítás gondolata is foglalkoztatta. A városi hatóság egyiket sem támogatta, vállalkozásait kudarc kísérte. Belgiumi és hollandiai tapasztalataira hivatkozva felvetette egy állami állatkert létrehozásának tervét. Ezen intézmény 1862. március 12-én megalakult, s a bizottság tiszteletbeli elnökévé választotta. 1865 őszén Pestre költözött, ahol 1866-ban ő lett az állatkert első igazgatója. 1866. augusztus 6-án nyitotta meg a pesti Állatkertet, melynek igazgatói tisztét is betöltötte. A látogatók a nyitáskor mintegy ötszáz különféle állatot szemlélhettek meg, a kert tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházában, illetve a parkban kialakított elkerített területeken. A nyitásra Ferenc József királyi ajándékként küldetett a schönbrunni állatkertből 34 különböző állatfajt. Erzsébet királyné is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az állatkert létrejöttét és egy zsiráfot adományozott.
A Galériában: Állatkert Budapest szívében
1868 végén Eötvös József miniszter támogatásával kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, melynek nyomán nagy mennyiségű természettani és néprajzi anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Hazatérése után, 1872. március 5-én a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatóőre lett, és egy önálló néprajzi múzeum megalapításán fáradozott. Ennek emlékére 2003 óta március 5-én ünnepeljük a Néprajzi Múzeum napját. Alapító tagja, később alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak.
Munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Kiemelkedő szerepet játszott a Néprajzi és az Iparművészeti, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum létrejöttében.
Elborult elmével, 1894. december 13-án hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla, 2000-ben a nevét viselő budapesti idegenforgalmi középiskolában felavatták mellszobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. Róla nevezték el a győri állatkertet, a fővárosi állatkertben pedig az egyik madárházat.
