Szálinger Balázs feldolgozásában nézhetjük meg az egyik legismertebb és legrégebbi magyar népmesét.
A Fehérlófia szimbólumokban gazdag történetét Szálinger a Budapest Bábszínház felkérésére írta darabbá, az előadást Veres András rendezésében, Kovács Márton zenéjével, Árvai György és Szűcs Edit látványvilágával láthatja a közönség.
A Fehérlófia az egyik legismertebb és legrégebbi magyar népmese. A címszereplő nevének különös csengése, anyai önfeláldozásból eredő hihetetlen ereje, amely emberfelettivé emeli, mindenki számára ismert, közös kultúránk része. A világot, melyet útja során felfedez, megért és élhetőbbé tesz, mágikus erejű lények népesítik be.
Pontosan olyan tehát ez az ősi mese, mint egy szuperhőstörténet: bár Fehérlófia nem visel álruhát, de különleges képességekkel rendelkezik, állhatatos és az igazságot védelmezi. A gyermekközönség számára fontos, hogy azonosulhasson Fehérlófiával, hiszen bár emberfeletti hősről van szó, ő is esendő, ő is hoz rossz döntéseket. A kalandok során azonban – ellentétben a képregényekből vagy filmekből ismert külföldi kollégáival – jelleme fejlődik, mert a barátság, a hűség, a kitartás erényei még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, azokért meg kell küzdeni.
Zeneien csengő mágikus szavak, vetítés, játék fénnyel és árnnyal, valódi varázslat, óriásbábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső utazás a lét síkjai között hőseink nagy kalandja során és persze humor – ez várja a nézőket a Budapest Bábszínház nagyszínpadán.
