„A jazz már rég a magyar kultúra része, mert magyarok játsszák, illetve a magyaroknak van egy sajátságos elképzelésük a jazzről.” – Interjúnk Balázs Elemérrel, Magyarország egyik legelismertebb jazzdobosával.
A Balázs Elemér Groupot, Magyarország egyik legnépszerűbb jazz zenekarát 2000-ben alapította Balázs Elemér, a nemzetközileg is széles körben ismert és keresett jazzdobos. A formáció kiemelkedően egyéni hangzásvilágot alakított ki – olvasható a zenekar honlapján -; ennek legfőbb jellemzői a dallamközpontúság és a különleges ritmika, amelyeket a férfi- és női hang érdekes kontrasztja tesz még színesebbé. Zenéjük rendkívül változatos, a legkülönbözőbb zenei kultúrákból merítenek inspirációt. Ayhan Gökhan interjúja Balázs Elemér jazz-zenésszel.
Az idén tizenöt éves Balázs Elemér Group komoly sikereket tudhat maga mögött. Miként gondol vissza az elmúlt tizenöt évre, hogyan értékelné az eddigieket?
A kezdetekre visszagondolva mindenféleképp nagy szerencsének tartom, hogy összehoztam ezt a zenekart. Bármelyik időszakra emlékezve csodálatos érzés ebben az együttesben lennem. Magyarországon szinte minden fesztiválon felléptünk, több külföldi meghívásunk is volt. A tagok sokat tettek azért, hogy a Balázs Elemér Group sikeres legyen.
Vannak kiemelt, kedvenc időszakok, ha egy-egy szakaszra visszagondol az együttes életéből?
Nyilvánvalóan! A 2000-ben megalakult group kezdeti időszaka igen jelentős a számomra. A mostani, két éve működő együttes is nagyon érdekes, jelenleg Szőke Nikoletta, Szakonyi Milán, Komjáti Áron, Czibere József, Lakatos Pecek Krisztián, Balázs József és én alkotjuk a mostani felállást. Természetesen a többi együttműködésekben is voltak hasonlóan fantasztikus dolgok, de inkább ez a kettő, a kezdeti és a mostani az, amire mindig szívesen gondolok.
Mint zenész, keresi a fiatal, új tehetségeket?
Nálam tendencia, hogy szeretek a fiataloknak lehetőséget adni. Lakatos Pecek Krisztiánt például már kilenc éves kora óta viszem magunkkal, rendszeresen fellép velünk. Nagyon sok fiatal srác van, aki azáltal, hogy valamikor lehívtam játszani vált ismertté, és ez kifejezetten örömmel tölt el.
Idén szeptemberben lesz új lemez, méghozzá rendhagyó módon.
Igen, még az idén tervbe van véve a következő lemez megjelentetése. Szeptemberben vesszük fel az anyagot, és december 21-én tartunk egy jubileumi koncertet a Művészetek Palotájában. Szeretném, ha addigra már a lemez is elkészülne.
Az új lemez miben lesz más, mint az eddigiek? Tudtommal régi dalok lesznek egészen új köntösben.
Most már elárulhatom, hogy kamarazenekart szeretnék, azokra lesznek áthangszerelve a számok. Picit akusztikusabb lesz az egész. A közönség kedvelte dalok lesznek majd a lemezen hallhatóak. Azt gondolom, hogy egy jubileumi albumra fontos, hogy a közönségnek kedves dalok legyenek felvéve. Ennek apropóján a facebookon elindítottunk egy felhívást, hogy jelezzék, milyen dalokat szeretnének a legjobban, s ezek alapján fogjuk a számokat kiválogatni. A lemezzel párhuzamosan egy könyv is megjelenik a Gondolat Kiadó gondozásában a Balázs Elemér Groupról interjúkkal, mesélésekkel.
A Balázs Elemér Group zenéjéről több kritikában azt olvastam, hogy napszaktól és érzéstől függetlenül bármikor lehet hallgatni. Külső szemmel milyen magyarázatot adna erre?
A jazzt alapvetően minden napszakban lehet hallgatni és épp ez a lényege a group-nak is. Ha az ember megtesz egy hosszú utat a városban és közben felrak egy ilyen zenét, az elviszi magával. Épp a napokban volt születésnapja az egyik fő rajongónknak, aki a kezdetektől végigkíséri a zenekart. Említette, hogy amikor reggel elindul és berakja a zenénket, csak mosolyog azokon az embereken, akiken látja, hogy milyen nagy stresszben ülnek az autójukban. Arra is alkalmas ez a zene, hogy amikor rákoncentrálsz, képes nagyon elvinni, de ha csak beszélgetsz, és a háttérben szól, akkor is olyan hatással bír az egy-egy pillanatig tartó odafigyelés alatt, hogy talán segít a beszélgetésben, új gondolatokat ébreszthet.
A külső dolgok megjelennek a jazzben, a komponálásban? Leginkább mi inspirálja?
A stílusomhoz, a gondolataimhoz a természet, az utazások, a szép dolgok adnak inspirációt, a találkozások más kultúrákkal, tájakkal, vagy akár ha hallok egy keleti zenét.
Ez a zenéjükben is feltűnik! A Balázs Elemér Group zenéjének van egy világzene jellege is.
Alapjában véve igen, sokszor megjelennek benne ilyen elemek. Nem mondom, hogy mindig, inkább a jazz a fő biléta, bármennyire sokan is próbálták ezt nem jazznek hívni.
Miért, meddig mondható jazznek a jazz?
Amíg improvizálva van, és jól van improvizálva. A zenénk egy teljesen név nélküli — fuzionáltnak is nevezhető – jazz. Már az elején egy különösen dallamos zenét képzeltem el és szerettem volna kialakítani, de ugyanakkor mélyet. Hogy az emberek fülébe másszon, dúdolják, fütyüljék, de hasson is, gondolatokat ébresszen bennük.
Annak ellenére, hogy kicsit populárisabb, az éneklés által fülbemászóbb, ez mindenképpen jazz. Száz százalékában benne van az improvizáció, méghozzá igazi jazz muzsikusoktól, akik nagyon jól tudnak improvizálni. Igazi jazz alatt a történeti jazzt értem, tehát aki nagyon jól muzsikál bebopot, az a legbonyolultabb dolgokat is el tudja játszani. A bebop mindennek a kiindulópontja. Aki nem tud bebopot játszani, az nem igazi jazz-zenész. A mi zenészeinknél ez alap.
Sok fiatal jazz-zenész fordul meg több formációban. Az állandó kísérletezés, váltogatás miatt nem kerül veszélybe a már kialakult egyéniség?
A jazzben semmiképp nem, mivel a jazz pontosan attól olyan, amilyen, hogy több formációban játszol. Minél több dolgot rántasz be magadba, sajátítasz el, iszonyúan fejlődik az egyéniséged, ennek köszönhetően leszel te. Úgyhogy engem soha nem zavart, sőt sokat tett ahhoz hozzá, hogy felismerhető legyen a játékom.
Jelenleg milyen tervek, ötletek foglalkoztatják, kötik le az ideje nagy részét? A fiával tervez közös fellépéseket?
A fiamat most vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, rendkívül büszke vagyok rá. Vele most egy óriási dologba vágtuk a fejszénket, tudniillik ő fogja a vonósoknak a részét meghangszerelni. Nekem nagyon sok fellépésem van, nyáron inkább itthon. Rengeteg produkcióval megyek különböző helyszínekre, nagyrészt fesztiválokra.
Számos külföldi jazz-zenész, világhírű művész fordult meg itthon, látszik, hogy nemzetközi szinten is számolnak a magyar jazzel. Hol tart most a magyar jazz, hogyan helyezhető el a világ jazz-zenei életében, s mitől eredeti?
Magyarországon kiváló jazz-zenészek vannak, akikre sokkal jobban oda kellene figyelnie az országnak, és akiket sokkal jobban meg kellene becsülnie. A magyar jazz-zenészek világszerte öregbítik Magyarország hírnevét. Mostanában én is rengeteget jártam Amerikában és Európa különböző országaiban, például legutóbb a Detroiti Jazz Fesztiválon. Számtalan művész – Oláh Kálmán, Szakcsi Lakatos Béla – és még sorolhatnám letette a névjegyét Amerikában és Európában is. Úgy számolnak velünk, hogy mi ott vagyunk az élvonalban. Rengetegen járják a világot és érnek el szép sikereket a legrangosabb fesztiválokon, csak erről nem gyakran írnak az újságírók, pedig fontos, hogy ezek a dolgok is kapjanak szélesebb médiafelületet. Jó lenne, ha a jazz-zenészekre a támogatásokban is jobban odafigyelnének, ugyanúgy, mint külföldön. Sokan azt állítják, hogy a jazz nem a magyar kultúra része. Ez tévedés! A jazz már rég a magyar kultúra része, mert magyarok játsszák, illetve a magyaroknak van egy sajátságos elképzelésük a jazzről.
Ayhan Gökhan
Átjáró
