Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Lenyűgöző lett a megújult Operaház című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Lenyűgöző lett a megújult Operaház

Szerző: / 2022. március 12. szombat / Kultúra, Képzőművészet   

A színpad mechanikájának korszerűsítése volt az oka annak, hogy közel öt évvel ezelőtt megkezdődött a budapesti  Magyar Állami Operaház épületének felújítása. Mára megújult és ismét régi pompájában várja a látogatókat az 1884-ben megnyílt intézmény.

Újjászületett a teljes homlokzat, annak díszítése, a főhomlokzat és tető díszkivilágítása és a tető borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben a tervezők igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait, megújult a belső terek világítása is

A felújított Andrássy úti Ybl-palotában a dalszínház számos új funkcióval és szolgáltatással, új kiadványokkal és március 28-ig kamarakiállítással is várja az érdeklődőket.

A képek mesélnek – Megújult az Operaház

A 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház 138 éves története során két jelentős átépítésen, rekonstrukción esett át. 1912-ben a Medgyaszay István irányításával végzett átalakítás legfontosabb, közelmúltig ható változtatását jelentette a földszinti nézőtér kibővítése két széksorral, aminek fa alépítményét ekkor vasszerkezetre cserélték. Ezzel párhuzamosan a zenekari árkot mélyítették és a színpad irányába kibővítették, miáltal az együttes egy része a színpad alatt kapott helyet. Ugyanekkor alakították ki a földszinti ruhatárat is.

Magyar Állami Operaház épülete (Ybl Miklós, 1884.), Budapest, 1890 (Fotó: Fortepan/Klösz György)

1980-84 között Siklósi Mária tervei alapján valósult meg az Operaház átfogó felújítása és a Hajós utcai Üzemház megvalósítása. Ekkor a színpad csaknem százéves patinás Asphaleia alsó- és felsőgépészetét cserélték a kor lehetőségei alapján húszéves NDK technológiára, a zenekari árok mellvédjét pedig vasbetonból kivitelezték. Az üzemi és közönségforgalmi területek, valamint a homlokzat korszerűsítése és felújítása mellett ugyancsak ekkor épült meg a Hajós utca 11. szám alatti tízszintes Üzemház, amit alagút köt össze az Operaházzal az utcaszint alatt. Itt az Erkel Színház hiányos infrastruktúrájára is tekintettel jöttek létre további próbahelyiségek, ide költöztek a műhelyek közül a varrodák és az adminisztráció irodáinak jelentős része, továbbá az Operaház kazánháza is itt a tetőtérben kapott helyet.

Az Operaház épülete a fentieken túl számos kisebb, nem mindig pontosan dokumentált vagy archivált átalakításon is átesett: az eredetileg gázvilágítású épületet a századfordulón három ütemben kötötték rá az elektromos hálózatra, a 19. század végén az első emeleti társalgóban (Feszty bár) egy beázást követően Feszty Árpád 9 falképéből ötöt Újváry Ignác festményeivel pótoltak. 1945 után ugyancsak végeztek helyreállítási munkákat a viszonylag csekély világháborús sérülés kijavítására, majd az ’50-70 évek alatt a közönségforgalmi terek is fokozatos felújításokon estek át, melyek során ezek színei és anyagai a kor lehetőségeihez képest egyszerűsödtek.

Az Operaház homlokzatán az eredeti 16, zeneszerzőket ábrázoló mészkő párkányszobor az 1930-as évekre tönkrement, ezért azokat eltávolították. Pótlásukra 1965-ben került sor, az eredetitől eltérő stílusban és névsorban, ismét több olyan zeneszerzőt is felsorakoztatva, akiknek művei nem szerepeltek az Opera repertoárján.

Magyar Állami Operaház, Andrássy út, Budapest (Fotó: Magyar Állami Operaház)

Ókovács Szilveszter főigazgató 2011-es kormánybiztosi kinevezésétől fogva egyik középtávú céljaként határozta meg a színpadtechnika cseréjét, aminek zajos működése, valamint elavult rendszereinek karbantartása és működtetése már az 1990-es évek óta rendszeres problémaforrást jelentett az Operának.

Bár a közönségforgalmi tereket az intézmény restaurátorai karbantartották, az üzemi területen az 1984 óta nem valósult meg átfogó felújítás. Ebből adódóan az Operaházban nem volt rendes zenekari öltöző, tűzjelző rendszer, elektromos hálózata nem felelt meg a kor igényeinek, gépészeti rendszere korszerűtlenné vált, klimatizálása nem volt megoldott, pincéje pedig beázott.

Az Opera elképzelései szerint a korszerűsítés során az Operaházban, az Üzemházban és a környező utcákban található, hely- és logisztikai problémákkal küzdő jelmez- és díszletműhelyeit, valamint a jelmeztár jelentős részét, továbbá városszerte tucatnyi helyen tárolt díszletvagyonát egy közös háttérbázisba kívánták összevonni. Az Ybl palotát ezáltal tehermentesítő, próba- és színháztermi funkciókkal is rendelkező Eiffel Műhelyház 2020-ra valósult meg az egykori MÁV Északi Járműjavító területén, amelynek a 2013-ban újranyitott Erkel Színházzal együtt kulcsszerepe volt abban, hogy az elhúzódó felújítás alatt az intézmény működése nem állt le.

2022. március 15-étől a felújított Operaház ismét várja az építészet és a kultúra iránt fogékony látogatóit vezetett túrák keretében. Ismerje meg, miként született újjá az opera- és balettjátszás fellegvára, hogyan nyerték vissza eredeti fényüket az épület csodás terei, és milyen korszerű újítások várják az előadásokra érkező közönséget

A képek mesélnek – Megújult az Operaház

Magyar Állami Operaház, Feszty-terem, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a felújított királylépcső, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház színpada a zsinórpadlásról fotózva, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a királyi páholy, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a megújult nézőtér, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a megújult nézőtér, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a megújult díszlépcső, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyar Állami Operaház, a megújult díszlépcső, Budapest, 2022 (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek