Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történetekkel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Ma van az magyar operett napja.
A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével. Hagyomány immár, hogy a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit több kategóriában.
Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a „Champs-Élysées Mozartja” volt, akinek leghíresebb műveit – Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna – sokszor állították színpadra itthon is. A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból – valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene – merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel, Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős volt.
Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. 1864-ben elkészült az első háromfelvonásos magyar operett. Magyarország hamarosan „operett-nagyhatalom” lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.
„Zenemű kiadásunkban megjelent Operette-Album valóságos forradalmat idézett elő az operetteket kedvelő művelt közönség előtt. Az Operette-Album a Népszínházban fényes sikerrel előadott következő operetteket tartalmazza: Bokor József: A kis Alamuszi. Mader Raoul: Kadétkisasszony. Rosenzweig V.: Asszony regement. Barna Izsó : Midász király. Lecocq Károly: Ninette. Fejér Jenő: Betyárvilág. Megyeri Dezső: Katonás kisasszony. A zenedarabot vásárló közönség jól tudja, hogy a Budapesten megjelent operettek rendes körülmények között 6 koronáért lesznek árusitva.” (Forrás: Vasárnapi Ujság Regénytára melléklete 1900.)
A 1900-as évek elején megszűnt Népszínház még elsősorban primadonnára és bonvivánra alapozott francia operetteket játszott. A „modern” operettekben azonban megduplázódott a szerelmespár, kiegészült a szubrettel és a táncoskomikussal, ezért minden darabhoz legalább négy jó színészre volt szükség. A Király Színház fennállása idején számos kitűnő primadonna – Fedák Sári, Pálmay Ilka, Petráss Sári, B. Kosáry Emmy – és bonviván – Nádor Jenő, Ráthonyi Ákos, Király Ernő – lépett színpadra. A szubrett szerepkörben Fedák Sári és Lábass Juci aratott sikereket, a korszak legnépszerűbb táncoskomikusa pedig Rátkai Márton volt.
Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett diadalútjának fontos szereplője, Szirma Albert nagy sikert elérő darabja, A Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó zenének, a vérbő humornak és groteszk komikumnak hatalmas sikere volt, a darab több mint kétszáz előadást ért meg. A nemzetközi siker sem maradt el, ennek állomásai Bécs, Berlin és Milánó voltak.
Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen. A mai operettelőadások nem a 20. vagy a 19. század nosztalgikus lenyomatai, a művek ugyan különböző korokban születtek, de az igényes előadások mindig érvényes, jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak. A műfaj a Fővárosi Operettszínház jóvoltából él és virul itthon és a nagyvilágban. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé, Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat.
A magyar operett napja alkalmából minden évben megrendezett fővárosi gálaesten operettslágereket, népszerű operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre és Lehár Ferenc legismertebb dallamait hallhatja a közönség. A gálán az évad operettszínészének, valamint az évad musicalszínészének járó elismerést, az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot díjat, a Musica Hungarica Kiadó életműdíját, továbbá az operett nagydíjat adják át. A magyar operett 2013-ban felkerült a hungarikumok listájára.
