Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A sans-serif atyja című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A sans-serif atyja

Szerző: / 2014. augusztus 11. hétfő / Kultúra, Képzőművészet   

Jan Tschichold tipográfus, 1963 (Fotó: Erling Mandelmann/Wikipédia)Az új tipográfia című könyve ma is a modern művészet manifesztuma, úgy vélte, hogy a tipográfusnak a lehető legkevesebb eszközzel, a leghatékonyabban kell közvetítenie a szöveg tartalmi üzenetét. Jan Tschichold tipográfus, könyvillusztrátor, szakíró 40 éve halt meg.

Jan Tschichold német-svájci tipográfus, könyvillusztrátor, szakíró negyven éve, 1974. augusztus 11-én halt meg. 1902. április 2-án született Lipcsében egy címfestő fiaként. Érdeklődése már korán felébredt a díszes, szép folyóírás, a kalligráfia iránt. Az igényes kiadványairól ismert, világhírű Insel Verlag alkalmazta kalligráfusként, ami már akkoriban is ritkaságszámba ment.

1923 augusztusában a huszonegy éves fiatalember megtekintette a Bauhaus első kiállítását Weimarban, és az új formatervezési elképzelések, az orosz konstruktivisták művei életre szóló hatást gyakoroltak rá. Néhány év múlva a Typographische Mitteilungen szakfolyóirat címlapján és hasábjain a modern tipográfia egyik legnagyobb hatású alkotójává és szószólójává vált. 1925-ben különös műgonddal megtervezett mintanyomatokon szemléltette, világos érvekkel fejtette ki az általa kidolgozott elemi tipográfia (elveit.

Szakított a német nyelvterületen addig egyeduralkodó szimmetriával és középkori textúrával (gót betűk), pirossal és feketével szedett szedéstükör-elrendezései, gondosan megtervezett lappárjai egyszer s mindenkorra megváltoztatták a könyvek, folyóiratok, plakátok stb. arculatát.

Jan Tschichold tipografia (Fotó: Wikipédia)

Legtöbbet idézett, klasszikus műve, Az új tipográfia (Die neue Typographie. Berlin, 1928) a modern művészet manifesztuma, eszerint: a tipográfusnak a lehető legkevesebb eszközzel, a leghatékonyabban kell közvetítenie a szöveg tartalmi üzenetét. Mégsem tekinthetjük funkcionalistának, mert nem a haszonelvű közgazdaságtan szűk gúnyájába próbálta beleerőltetni a tipográfiát, hanem új nyomdai szépségeszményt teremtett, egy alkalmazott, nem önmagáért való esztétikát alapozott meg. Az általa alkalmazott új betűtípus, a sans-serif (német és magyar nyelvterületen groteszk) is nagy visszhangot váltott ki. A groteszk betűknek az a legfontosabb jellegzetessége, hogy vonalvastagságuk állandó, és nincs talpuk. Mindezzel sok száz éves hagyományt rúgott fel, hiszen a betűk talpa a véső, a változó vonalvastagság a lúdtoll feledett öröksége.

Hitler hatalomra jutása után két héttel már kulturális bolsevizmussal vádolták, és feleségével együtt letartóztatták. Lakásában szovjet plakátokat találtak, a Gestapo a német nép védelmében minden könyvét begyűjtötte. 1933 augusztusában családjával együtt sikerült Svájcba távoznia. 1947 és 1949 között Ruari McLean brit tipográfus meghívására hosszabb időt töltött Nagy-Britanniában, a Penguin Könyvek arculatának kialakításában működött közre. Hozzávetőleg 500 papírkötésű kiadvány borítóját tervezte újra, és új tipográfiai szabálykönyvet (Penguin Composition Rules) alkotott a kiadó számára. Később visszatért Svájcba, s ünnepelt tipográfus volt, amikor 1974. augusztus 11-én Locarnóban elhunyt.

Jan Tschichold tipográfus (Fotó: Siegfried Huth)

Jan Tschichold tipográfus (Fotó: Siegfried Huth)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek