„Sokoldalú művész volt Schickedanz Albert, egyforma buzgalommal foglalkozott építészettel, festészettel, iparművészettel” – írta Lyka Károly a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezőjéről, az eklektikus építészet jeles képviselőjéről.
Schickedanz Albert nemcsak tervezője, formálója is volt a millenniumi Magyarországnak. Bizonyítja az az ezredéves emlékmű is, amelynek látványa a Szépművészeti Múzeum kapuján kilépők elé tárul. A Hősök tere közepén álló műtáregyüttest nem egységes koncepció alakította. Három különböző időben, más és más megbízóktól kapott felkérés nyomán jött létre, s mégis jelképpé vált. Schickedanz Albert ezek közül az emlékmű építészeti terveit készítette.
Schickedanz Albert 1846. október 14-én született a galíciai Bialában, gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozó Késmárkon töltötte.
Építészetet a karlsruhei Politechnische Schulén tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát. 1868-tól Pesten dolgozott, kezdetben Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós mellett, majd Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Első nagy művét, Batthyány Lajos miniszterelnök síremlékét 1871-ben készítette el.
Fő művei a görög építészet elemeinek eklektikus alkalmazásával épültek. Herzoggal közösen készített legjelentősebb épületei a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, és ők készítették a Millenniumi emlékmű építészeti részének terveit. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is, 1880-1902 között tanított az Iparművészeti Iskolán.
Schickedanz Albert Karlsruhéban, majd Bécsben folytatott építészeti tanulmányokat. A diploma nélküli építésztanonc Budapestre érkezvén először Skalnitzky Antal, majd Ybl Miklós tervezőirodájában dolgozott. Ismeretlen kezdőként nyerte meg 1870-ben a Batthyány mauzóleum terveire hirdetett nemzetközi pályázatot. A Kerepesi temetőben álló síremlék végül is az ő tervei nyomán készült el. Schickedanz Pulszky Károly munkatársaként részt vett az Iparművészeti Múzeum létrehozásának szervezésében is.
Tervezett bútorokat például Zichy Jenőnek és Ráth Györgynek. Schickedanz Herzog Fülöppel közösen vetette papírra – a közelmúltban eredeti szépségét ismét visszanyert – Műcsarnok épületét is.
Schickedanz Albert 1915. július 11-én halt meg Budapesten.
Schickedanz Albert építészete Budapest talán legfényesebb korszakához köthető – vallotta Zoboki Gábor Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja -, amikor olyan neves művészek alkottak az újonnan egyesített fővárosban, mint Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos vagy Steindl Imre. Mint fogalmazott, az ő nevükhöz fűződik mindaz, amiért az építészet és kultúra rajongói még ma is Budapestre látogatnak.
