Rejtő egyik különleges képessége az volt, hogy ötven tetszőlegesen kitalált szót – fogadásból – meg tudott jegyezni, és adott sorrendben visszamondani…
Egyszer Csortos Gyula – aki ezekben a napokban a Royal Orfeumban játszotta a Vészjel dramolette főszerepét – az előadás után betért a kávéházba, és nem hitte el, hogy az író erre az attrakcióra képes. A jelenet így zajlott:
– Majd én kipróbálom – mondta, és miután összehozták őt Rejtővel, megtette a szükséges előkészületeket, majd felszólította őt:
– Kezdje a negyedik szónál!
– Igen – mondta Rejtő Jenő. – Lekvár, hárfa, gyertya…
– Most hátulról, visszafelé!
– Zongora, narancs, gyufa, Vénusz…
Csortos szó nélkül az asztalra dobta a tíz pengőt, amiben fogadott.
Forrás: Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete
