A német drámaíró és kritikus, Lessing egyetemi hallgató korában jókedvű diáktársaival sok vidám estét töltött egy lipcsei kiskocsmában. Sokszor hajnalig poharazgattak…
Igaz, Lessing mindig mértéket tudott tartani, míg a többiek bizony alaposan fel-felöntöttek a garatra.
Egy ilyen boros éjszakán, hajnaltájt felugrott az egyik diák cimbora. Kicsit ingadozva ugyan, de magasra emelte a poharát, s úgy kiáltotta:
– Éljen a józan ész!
Lessing koccintott a felköszöntővel, és derűsen megjegyezte:
– Derék ember vagy te, barátom, hogy poharat emelsz – a távollevőkre is.
