Nagy Károly császár és tudós barátja, Alcuin számos „fontos” kérdést megvitatott…
– Hogy lehet átvinni a kecskét, a farkast és a káposztát a vízen egy olyan csónakban, amelyben a révészen kívül a három közül csak egy számára van hely? — tették fel a kérdést a tudós Alcuinnak. — A kecskét a káposztával, a farkast pedig a kecskével együtt hagyni nem lehet, mert akkor a kecske megeszi a káposztát s a farkas fölfalja a kecskét. Tehát miképpen oldható meg ez a bonyolult kérdés?
– Legelőször átmegy a révész s magával viszi a kecskét, akkor ott marad a farkas és a káposzta. Azután átviszi a farkast, de visszahozza a kecskét; most itt hagyja a kecskét s átszállítja a káposztát; végül még egyszer visszajő és átviszi a kecskét.
*Erdélyi János közmondás-gyűjteményében (1851) találtuk „a kecske is, a káposzta is megmaradjon” szokásmondás magyarázatául. Jókai ismerte és felhasználta „A Domokosok” című regényében (1883).
E népies rejtvényt elsőízben I. (Nagy) Károly császár tudós barátja és angol származású tanítója, a VIII. században élt Alcuin jegyezte le a feladat-gyűjteményében.
