Az állatok farsangja című kamarazenekari művéről ismert Camille Saint-Saëns zenei tehetsége már igen korán nyilvánvalóvá vált.
„A szüleim elvittek egy szimfonikus koncertre, és én anyám ölében ültem, az ajtótól nem messze. Addig csak szóló hegedűt hallottam, és nem tetszett a hangja. A zenekar azonban egészen más volt, és nagy élvezettel hallgattam egy vonósnégyesen megszólaló részt. Egyszer csak iszonyú erővel felharsantak a rezek – a trombiták, a harsonák és a cintányér. Kiabálni kezdtem:
Ne! Ne hagyjátok őket! Nem hallom tőlük a zenét!
Ki kellett vinniük.”
Saint-Saëns emlékirataiból
