Heltait és kortársait az a sajátos pesti humor jellemezte, mely minden pillanatban kéznél volt. A néma levente írója előszeretettel töltötte házon kívül az éjszakákat, melyeknek többnyire a New York kávéházban vetett véget.
Heltai Jenő egy alkalommal késő éjszaka a New York kávéházból indult haza.
Abban az időben tilos volt az utcai titkos kéjelgés, ezért aztán egy utcalány odament az íróhoz, és kérte, hogy amennyiben igazoltatnák a kilétét, mondja azt, hogy ő a menyasszonya.
Így is történt; a rendőrrel Heltai közölte, hogy a hölgy a menyasszonya.
A rendőr udvariasan elköszönt, majd félrevonta Heltait, és a fülébe súgta:
– Ne vegye el, szerkesztő úr!
Forrás: Kalmár Tibor: Volt egyszer egy kabaré
