Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – A rock szabad utat kapott című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – A rock szabad utat kapott

Szerző: / 2012. július 25. szerda / Kultúra, Zenevilág   

Az első jogdíjcsekk érkezése volt a legbiztosabb jele annak, hogy valami alaposan megváltozott Brian Johnson, az AC/DC rock együttes énekesének az életében. Bár a dizájnerek változtatást ajánlottak, Johnson továbbra is ragaszkodott a megszokott proli – farmer, szakadt ujjú ing, sapka – öltözékéhez.

1980-ban nagy változáson esett át az AC/DC, meghalt Bon Scott énekes, és megjelent, már az új énekessel Brian Johnsonnal egy boldog és szomorú album: a Back in Black. A siker garantált volt. Tekinthetjük Johnsont és az AC/DC-t a hamvaiból újjászülető főnixmadárnak?
A munkáscsaládban felnőtt énekes óvatosan állt hozzá a zenei és az anyagi sikerhez. Az első kézbe kapott csekk ugyanis nem kevesebb mint harmincezer fontról szólt. Az AC/DC új énekese, Brian Johnson jól tudta azonban, hogy a harminchárom éves korában bekövetkezett hirtelen meggazdagodás ellenére sem szabad megfeledkeznie a gyökereiről. Nem csak azért viselt munkássapkát a színpadon, hogy felitassa a verítéket:

„Szó sincs róla, hogy csak egy olcsó  kellék volna, ami az imidzsemhez kell – mondta 1980-ban a Rock & Fok magazin szerkesztőjének. – Apám fején mindig ott volt a sapka, és ezzel jóformán mindenki így volt még húsz évvel ezelőtt is Anglia északkeleti részén.”

Angus Young gyorsan közbeszúrta, hogy az ő apja is pont ilyen típus volt:

„Egy lépést sem tett volna födetlen fejjel, ha elment otthonról.”

Mire Johnson még hozzátette:

„Az, hogy sapkát hordok, egy fontos apróság számomra. Szeretnék megőrizni valamit a szülőhelyem szokásaiból.”

 

Forrás: Phil Sutcliffe: AC/DC, Cartaphilus, 2011

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek