Anatole France-ot felkereste egyszer egy német újságírónő, Blanka Voigt. Az író nemcsak vacsorára marasztalta házánál a csinos újságírónőt, hanem éjszakára is szállást adott neki.
Korán lefeküdtek, de mielőtt elköszöntek volna egymástól, France megkérdezte kedves vendégét, mikorra kívánja reggelijét elkészíttetni.
A német újságírónő szerényen felelte:
– Nincs semmi kívánságom. Akkor fogok reggelizni, amikor ön, és csak azt, amit ön, semmi mást.
France mosolyogva bólintott, majd a házvezetőnőjéhez fordult, és már komoly arccal utasította a reggeliről:
– Kristina, holnap reggelire két kanál ricinusolajat készítsen! Egyet nekem, egyet a vendégünk számára!
