Sétája közben Charles Baudelaire találkozott barátjával, Théodore Banville költővel…
Banville mindig kibújt műveinek meghallgatása alól, egy kis cselhez folyamodott.
Beszélgetés közben Baudelaire hirtelen megállt, és felkiáltott…
– Tudod mit? Menjünk együtt fürödni!
Banville örömmel beleegyezett.
Elmentek egy fürdőbe. Kádas szobát választottak, s ott levetkőztek. Mikor Banville már benn ült a kádban, Baudelaire felkapta Banville ruháit, bezárta egy szekrénybe, s kárörvendő gúnnyal így szólt barátjához:
– Megállj! Most felolvasom neked új ötfelvonásos tragédiámat.
S Banville – mit tehetett volna egyebet! – megadta magát sorsának.
