Széles körben ismert volt, hogy Tersánszky Józsi Jenő mindent megtett eleganciája érdekében, mégis akadtak problémái. Gondot is okozott számára, amikor egy műsoros-táncos alkalomra kapott meghívót a Fészekbe. A meghívón az állt: „Belépés csakis szmokingban.”
Szmoking? Az nem lógott Tersánszky ruhásszekrényében. De ennek sajátos oka volt. A szmoking tükör kihajtóját idétlennek tartotta. Volt ellenben egy egész rendes, angol szövet, fekete zakója, amit ünnepek alkalmával viselt.
Ámde amint be akart lépni a Fészek nagytermébe, az ajtónálló tisztviselő tiltóan emelte fel tenyerét:
– Kérlek alássan! Olvasd el csak a meghívót: belépés csakis szmokingban!
– Na és? – mondta az író. – Először lépek ide ebbe a feketében? Ne bolondozz!
– Úgy van! – szólalt meg valaki a sorban állók között. – Nevetséges, Tersánszky Józsi Jenő van olyasvalaki, hogy nem egy szmokingon múlhat, hogy megtisztelhesse magukat jelenléte!
Az esetet mulatságosabbá tette az, hogy ez a derék beeresztő ember csak helyettesítette a valódi Cerberust. Mindenesetre a legszigorúbb képét öltötte fel:
– Kérem, én nem kivételezhetem! Az kivételeskedik, aki az előírást nem veszi figyelembe. Sajnálom, így nem mehet be urasága! – utalt ismét az „alulöltözött” Tersánszkyra.
– Jól van! Ide figyelj – csattant fel az író –, nem esem búskomorságba, ha többet ki nem nyitom a Fészek ajtaját. Vannak itt kifogástalan szmokingban olyan egyének is a tagok közt, akik a büntetőjogi vizsgát nem állják ki. Legfeljebb a vezetőségtek tudomására hozom majd, hogy: többé ne alkalmazzon más tisztviselőt, mint helyettest, mert csak az védi meg tökéletesen az etikettet!
Ezzel hátraarcot csinált, és indult a lépcső irányába.
– Nem fogunk utánad szaladni! – hallotta a derék Beeresztő hangját. Mire az író még hátraszólt:
– Vigyázz csak. Esetleg te nem szaladsz utánam. De hogy a francia király módjára magadat tartod a Fészeknek, ez kicsikét túlzás!
Tersánszky végül a hátsó konyhán keresztül jutott be a Fészekbe…
(eredeti anekdota: Tersánszky Józsi Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan)
