Nemcsak Nagy Endre, a ciánozó Dietrichstein is mindennapi vendége volt a New York kávéháznak…
Egy szép őszi napon szerencséje volt: megszólította Nagy Endre. Érdeklődött, mennyibe kerülne lakásának ciánozása.
– Önnek semmibe. Boldogan vállalom ingyen – biztosította Dietrichstein.
– Ingyen nem fogadom el – mondta Nagy Endre.
– Hát jó – felelte Dietrichstein -, akkor lenne egy méltányos ajánlatom. Én kiciánozom a lakást és ellenérték fejében legyünk pertu!
– A perfid ajánlat még a meglepő fordulatokhoz szokott konferansziét is gondolkodóba ejtette.
– Hát ezen még gondolkozom – mondta savanyú mosollyal.
Elmúlt egy hét, de Nagy Endre nem nyilatkozott, Dietrichstein végül is nem bírta tovább:
– Mit határozott direktor úr?
– Oh, már nem aktuális. Már ciánozott nálam a Kónya. (Ez volt Dietrichstein legismertebb ellenlábasa.)
A ciánozás nagymestere elsápadt.
– Nem értem. Én ingyen akartam megcsinálni és ön mégis a konkurenciánál dolgoztat drága pénzért?
– Téved. Pontosan úgy állapodtam meg vele, mint magával.
– Hát akkor miért nem velem csináltatta?
– Mert Kónyával félévenként egyszer találkozom, magával pedig minden nap…
