Dumas hiába ért el nagy sikereket, a király nem díjazta…
1829-ben a III. Henrik udvará-nak sikere volt. Mindenki arról beszélt, hogy a darab valóságos művészi forradalmat fog előidézni. Dumas nagy buzgalommal vett részt a próbákon, mert – saját állítása szerint – nagyon érdekelte a saját darabja, mások szerint azért, mert egy nagyon szép és nagyon kecses színésznő érdekelte, Virginie Bourbier, aki egy nyúlfarknyi szerepet játszott a darabban.
Viszont az író október óta az orrát se dugta be munkaadója, Alexandre Louis-Philippe, Orléans herceg otthonában lévő irodájába.
Azonban Dumas úgy vélte, mivel kilenc hónapon keresztül kifogástalanul elvégezte a munkáját, igazság szerint meg kellett volna kapnia a fizetésének legalább háromnegyed részét. Dumas így írt róla memoárjában:
„A fizetési listán azonban ott szerepelt mindenkinek a neve, aki ő királyi fensége bőkezű fizetésében részesült – kivéve az enyém.
Elképzelhető volt, s én féltem is tőle, hogy a dolog egyszerű feledékenységből történt, aminél sértőbbet képzelni se lehet; de kiderült, hogy ügyemet megtárgyalták, vitatkoztak rajta, s eldöntötték. Ennek értelmében ő királyi fensége a nevem mellé saját kezűleg kegyeskedett odaírni:
Alexandre Dumas úr fizetése nem folyósítandó, mert irodalommal foglalkozik.”
Forrás: Alexandre Dumas: Emlékeim
