Karinthy Ferenc ráébredt, hol lakik a boldogság…
Karinthy Cini mesélte, hogy Déry Tiborral utaztak a vonaton, könyököltek az ablakban. Egyszer csak a távolban feltűnt egy kis tanya. Csend és békesség volt körülötte, petróleumlámpa pislákolt az ablakban. Akkor Déry azt mondta: Látod, Cini, milyen furcsa a világ! Mi nézzük a távolban azt a kis tanyát, s azt mondjuk, ott lakik a boldogság. Azok kinéznek az ablakon, látják, ahogy az éjszakában elrobog a kivilágított expresszvonat, és azt mondják: ott lakik a boldogság.
Elmeséltem Lukácséknak.
– No, hol lakik a boldogság?
– Itt! – vágta rá Ernő. – A vonat csak menjen.
Kepes András: Történetek c. könyvéből
